2024. március 29., péntek

Kreml: ha leszavazzák, nem lép életbe az alkotmánymódosítás

Nem lép életbe az orosz alkotmánymódosítás, ha leszavazzák az országos népszavazáson - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken.

Peszkov hangsúlyozta, hogy az alaptörvény módosításáról megtartandó szavazás "nem puszta formalitás", noha jogi értelemben nem is lenne rá szükség.  A voksolás időpontját és módját még nem hozták nyilvánosságra.

A szóvivő kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy a szavazást az elnöki aláírás előtt vagy után szándékoznak megejteni. Mint mondta, nem kíván "mikromodalitásokba bocsátkozni".

Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke csütörtökön arra tett javaslatot, hogy a voksolást nevezzék el exkluzív, egyszeri vagy egyedi szavazásnak. Indoklása szerint az új terminusra azért van szükség, hogy a tervezett eljárással kapcsolatban senki se hivatkozhasson hatályos jogszabályokra. Úgy vélekedett, hogy a szavazás ötvözni fogja a referendum és az elnökválasztás elemeit.

Vlagyimir Putyin elnök január 15-én kezdeményezte az alaptörvény módosítását. Még aznap felállíttatott egy 75 fős, jogi szakértőkből, politikusokból és ismert közéleti személyiségekből álló alkotmányozó munkacsoportot, január 20-án pedig beterjesztette az alsóháznak az alkotmánymódosító törvénytervezetet. A kodifikálás két testületben párhuzamosan zajlik.

A Putyin által előterjesztett, az alaptörvény 22 cikkét érintő csomag az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.

A módosított alaptörvény egyebek között szavatolná a nyugdíjak rendszeres indexálását, valamint azt, hogy a minimálbér ne lehessen alacsonyabb a létminimumnál. Az elképzelés szerint az alsóháznak a kormánytagok, a felsőháznak pedig a rendvédelmi szervek és bíróságok vezetőinek kinevezésében, illetve leváltásában lesz döntő szerepe.

Az alkotmánymódosítás-csomagnak megfelelően az elnöki tisztséget egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be. Az erre a posztra törekvő, legalább 35 éves pályázókkal szemben követelmény lesz, hogy az eddigi 10 helyett 25 évig éljenek Oroszországban, semmilyen más országnak ne legyenek állampolgárai, és ne legyen külföldi lakhatási engedélyük.

Az orosz alkotmányban megjelenik majd az államtanács intézménye, amely sokak feltételezése szerint a biztosítéka lehet Putyin további politikai pályafutásának azt követően, hogy 2024-ben lejár az elnöki mandátuma.

Az alkotmányozási munkacsoportban egyébként megfogalmazódott olyan indítvány is, amely szerint az alaptörvénynek a preambulumában meg kellene tiltania a második világháborúval kapcsolatos történelemhamisítást.