Miután Igor Jurić, a Tijana Jurić Alapítvány alapítója a napokban a Večernje novostinak nyilatkozva közölte, befolyásos, közéleti szereplőkkel összefüggésbe hozható gyermekbántalmazási üggyel kapcsolatban vannak tárgyi bizonyítékai, amelyeket azonban addig nem bocsát a hatóságok rendelkezésére, amíg nem gyűjt össze belőlük többet, a sajtónak nyilatkozó jogászok arra figyelmeztettek, hogy Jurić is megszegi a törvényt. Borivoje Borović ügyvéd szerint azzal, hogy értesüléseivel nem fordult az illetékes állami szervekhez, a bizonyítás megakadályozása és megzavarása bűncselekményt követte el. Az ügyvéd szavai szerint Jurićnak törvényes kötelezettsége volna a rendelkezésére álló bizonyítékokat az illetékes ügyészség rendelkezésére bocsátani. A Szputnyik szerbiai szerkesztőségének Borivoje Borović mellett Dobrivoje Radovanović kriminológus is nyilatkozott, aki elmondta, hogy Igor Jurić sajtónyilatkozatát követően az ügyészségnek beszélgetésre kellene hívnia a férfit.
– Ugyanakkor nem valószínű, hogy ez megtörténik, mivel az ügyészség feltehetően úgy áll az ügyhöz, hogy nincs elegendő releváns bizonyíték. Az is kérdés, hogy Jurićnak valóban vannak-e érdemi bizonyítékai. Ha igen, akkor bűnvádi feljelentést kellene tennie – taglalta Dobrivoje Radovanović.
Jurić elmondása szerint öt – belgrádi, újvidéki és szabadkai illetékességű – befolyásos személy követett el gyermekek és kiskorúak ellen – 12 és 15 év közötti személyek – a szexuális bántalmazás különböző formáit, erről egyebek mellett fényképes bizonyítékai vannak. Mivel elmondása szerint attól tart, hogy bántódása eshet, mivel ilyen értesülések birtokába jutott, a bizonyítékokat nemcsak ő, hanem két barátja is őrzi, így ha vele bármi történne, azokat nyilvánosságra hozzák.
„GAZDAGSZIK” A BÁNTALMAZÓK NYILVÁNTARTÓJA
A pedofil hajlamú, vagy kiskorúakkal szexuális kapcsolatot létesítő, vagy a bántalmazás egyéb formáit elkövető személyekről, illetve számáról azóta állnak rendelkezésünkre érdemben adatok, amióta a köztársasági képviselőház 2013-ban elfogadta az úgynevezett Mária törvényét (a kiskorúak nemi szabadsága ellen irányuló bűncselekmények tekintetében foganatosított intézkedésekről szóló törvény) és ezzel, különböző korlátozó intézkedések mellett, hatályba lépett a pedofilok és egyéb elkövetők nyilvántartásba vételének a kötelezettsége. A jogszabályt arról a nyolcéves kislányról nevezték el, akit 2010-ben megerőszakoltak, majd meggyilkoltak. Az elkövető visszaeső bűnelkövető volt.
A nyilvántartást a Büntetés-végrehajtási Igazgatóság vezeti. A közvélemény számára nem nyilvános, 2015 óta működő regiszterben a következő adatokat tartják nyilván, tartós jelleggel: a jogerősen elítélt elkövető neve, személyi száma, lakcíme, a munkahelyével kapcsolatos adatok, az elkövető fényképe, különös ismertetőjegyei, DNS-profilja, a bűncselekménnyel, a jogerős ítélettel és a kirótt büntetéssel kapcsolatos adatok. A nyilvántartásba azokat a személyeket jegyzik be, akik a törvényben megnevezett tíz, a nemi szabadság elleni bűncselekmények valamelyikét gyermek, vagy kiskorú ellen követték el és ezt jogerős bírósági ítéletben állapítják meg.
Snežana Bjelogrlić, a Szerbiai Bírák Egyesületének elnöke tavaly év végén a BBC szerbiai szerkesztőségének nyilatkozva elmondta, hogy a rendszer nemrégiben kezdett el hatékonyan működni, a bírákat ugyanis emlékeztették kötelezettségükre, hogy továbbítsák az említett bűncselekmények elkövetése miatt elítélt személyek adatait. 2019 februárjában 96 elítélt adatai szerepeltek a nyilvántartásban, míg szeptemberben 279 elítélté. Ez nem azt jelenti, hogy néhány hónap leforgása alatt drasztikusan megnőtt az elkövetők száma, hanem azt, hogy a rendszer elkezdett működni és továbbították a korábban, vagy időközben jogerősen elítélt személyek adatait, magyarázta Snežana Bjelogrlić.
ERŐSZAK SZÁMOKBAN
A BBC értesülései szerint 2016 októbere és 2019 novembere között 19 személy ellen emeltek vádat gyermek megrontása miatt. Ezeknek a személyeknek a 40 százalékát felmentették a vádak alól, míg 15 százalékukat 5 és 10 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Ugyanebben az időszakban 11 személyt azért ítéltek el, mert kiskorút erőszakolt meg, 12 személyt pedig gyermekpornográfia birtoklása, vagy terjesztése miatt. A bírósági kimutatások szerint a kiskorúak megerőszakolásával terhelt személyek 20 százalékát felmentik a vádak alól, míg 15 évnél hosszabb időtartamú börtönbüntetésre 9 százalékukat ítélik el.
Az Inceszt Trauma Központ (ITC) korábbi felmérése szerint 2009 és 2014 között hetente átlagban hétszer tettek bejelentést az miatt, hogy az országban valahol gyermek esett szexuális erőszak áldozatául. Az esetek 100 százalékában az áldozat ismerte az elkövetőt, az esetek 78 százalékában az elkövető a gyermek hozzátartozója volt, leggyakrabban az édesapa. Az áldozatok leginkább lánygyermekek. Az esetek 55 százalékában az erőszakos cselekményt az ITC-nek jelentették az érintettek, nem a hatóságoknak. Az ITC értesülései szerint az esetek 92 százalékában nem kezdődött büntetőeljárás. Az ITC egyik másik, szerbiai általános és középiskolások körében elvégzett, felméréséből pedig az derül ki, hogy a megkérdezett gyermekek 10,8 százaléka esett szexuális erőszak áldozatául, míg 10,6 százalékuk mondta azt, hogy kortársa esett szexuális erőszak áldozatául.
