Nem javult lényegesen a korrupciós index a világ országaiban. Szerbia esetében például változatlan a tavalyi évre szóló mutató az egy évvel korábbihoz képest. A lehetséges 100 pontból, amely a minimális korrupciót jelzi, az ország 39-et kapott. A maximális pontszámot még a legkevésbé korrupt országok sem érik el: Dánia és Új-Zéland 87 pontottal állnak az élen.
A régió országai közül Horvátországnak és Montenegrónak jobb az eredménye Szerbiánál, mivel előbbinek 47, utóbbinak 45 pontos a korrupciós indexe. Rosszabb helyre sorolták be Szerbiánál a 35 pontos Észak-Macedóniát és Albániát, valamint a 36 pontos Bosznia-Hercegovinát.
2006 óta készül egy ún. demokrácia-index is. A tavalyi évre vonatkozó, 167 országot felölelő állam közül Szerbia a 66. helyet tölti be. A brit The Economist lap a tavalyi évet a demokratikus visszafejlődés és a tiltakozások évének nevezi. Öt kulcsfontosságú mutatót vesznek alapul a demokrácia fokának mérésére, ezek pedig a választási folyamat, a hatalom átláthatósága, részvétel a politikai életben, a politikai kultúra, valamint a kultúra és a polgári szabadságjogok érvényesítese.
Szerbia az elégtelen demokrácia kategóriájába került Horvátországgal (59.), Szlovéniával (36.). A balkáni országok közül Észak-Macedónia a hibrid rendszerek közé került, és a 77., Albánia a 79., Montenegró a 84., Bosznia és Hercegovina pedig a 102. helyre szorult. Az élbolyban Norvégia, Izland, Svédország, Új-Zéland és Finnország tartoznak, Észak-Korea pedig az utolsó.
