A Világgazdasági Fórum megnyitását a Globális Kockázatok riport bemutatása előzi meg immár tizenöt éve. A tanulmányt a WFE megbízásából készítik szakértők, hogy a nyilvánosság elé tárják a gazdasági életre kiható veszélyeket.
Az idén a klímaváltozás és az ökológia egyértelmű főszereplővé vált a rendszeresen megjelenő tanulmányban. 2015-ben még csak egy, a környezeti hatásokkal kapcsolatos kockázati tényező volt, az idén viszont egyértelműen tarolt az ökológia.
Olyan gazdasági rizikófaktorokat taszított ki a felsorolásból, amelyek évekig domináns helyet foglaltak el a listán. Ezek közül több is a technológiához, a geopolitikához és a társadalmi kihívásokhoz kapcsolódott, illetve a kíbertér biztonságához.
A tanulmány szerint annak ellenére, hogy tavaly remek évet zártak a pénzpiacok, a globális gazdaság körül szaporodó aggodalmak nem alaptalanok, a gazdasági növekedés csökkenőben van globális szinten, a világ 20 legnagyobb gazdasága eladósodott, a közelgő klímaválság és természeti katasztrófák pedig csak rontják a kedvező üzleti lehetőségeket.
A szerzők szerint egy évtizedünk maradt a végleges klímaváltozás megakadályozására, ennyi idő alatt kell kistabilizálni a helyzetet, és ebben a csatában nem veszíthetünk.
A gazdasági világot fenyegető öt legnagyobb veszélyforrás közé olyan jelenségeket soroltak mint az időjárási szélsőségek, a klímakárok enyhítésének kudarca, a természeti katasztrófák, a biodiverzitás csökkenése és az emberi tevékenység okozta környezeti károk.
Az időjárási szélsőségek károsan hatnak ki az élet minden területére, az idősebb korosztály számára egyre végzetesebbek lesznek a hosszú meleg nyarak, de az elviselhetetlen környezeti változások miatt a munkaerő termelékenységének romlásával is szembe kell majd nézni.
A klímaváltozás miatt a természeti katasztrófák is gyakoribbá válnak, ezek csaknem 165 milliárd dollár értékű kárt okoztak az elmúlt évek során.
A világ energiaigénye egyre növekszik, a zöld technológiák pedig nem működnek még az elvárt kapacitással, sok ország pedig át sem tért a környezetbarát technológiákra.
Az erőforrások fokozatos kiapadása könnyen hozzájárulhat az országok közötti erőszakos összecsapásokhoz, de az új erőforrások megjelenése esetén is fennállhat ez a forgatókönyv.
2050-re víz- és élelemválságot is előrelátott a tanulmány. Ez részben a túlnépesedésnek lesz a következménye, ami további kapcsolatban van a biodiverzitás csökkenésével, illetve a fajkihalási hullám növekedésével. Az ember egyre nagyobb iramban borítja fel az ökológia rendszert, ami az állat- és növényfajok teljes kipusztulásával jár, ez pedig visszahat a termelés minden fajtájára.
Børge Brende, a Világgazdasági Fórum elnöke szerint még nem késő cselekednünk, de az idő sürget bennünket. A környezettudatosság nemzetközi megosztottsághoz vezetett az utóbbi időben, de az üzleti világ jelentős személyiségei elkötelezettek a prioritások átgondolására, hisz hosszú távú befektetésekről van szó.
A tanulmány azt is megemlíti, könnyen megeshet, hogy a jelenleg még csak finomkodó klímapolitika következménye az lesz, hogy a közeljövőben a kormányok drákói szigorral fognak lecsapni a nem megfelelő technológiát alkalmazó termelőkre, és ezzel lehetetlen helyzetbe hozzák a gazdasági szereplőket.
