Ahhoz, hogy Szerbiában stabilizálódjanak a gazdasági aktivitások, az eddiginél gyorsabb gazdasági növekedést kellene felmutatni, évente átlag 7 százalékosat – áll a Világbank legújabb elemézésében. Hogy ez megvalósítható lehessen, a Világban megfogalmazta azokat az intézkedéseket és reformokat is, amelyeket Szerbiának végre kellene hajtania. Miladin Kovačević, a Köztársasági Statisztikai Intézet igazgatója elemezve ezeket az intézkedéseket arra a következtetésre jutott, hogy négy területen kell az országnak lépnie: a közvállalatok reformja, a pénzügyi piac fejlesztése, a beruházások növelése és az állami szektor rendezése terén kellene jelentős javulást foganatosítani.
Kovačević kiemelte, annak ellenére, hogy Szerbia számos reformon van túl, és szemmel láthatóan növekedett a GDP is, a polgárok életszínvonala még mindig nem éri el a nyugati országok polgárainak életszínvonalát. Hogy ez megvalósulhasson, további gazdasági növekedésre lenne szükség. Hét kulcsfontosságú területet emeltek ki, amelyet fejleszteni kell, illetve módosításokat, reformokat kell eszközölni.
Mindenekelőtt legalább 5 százalékra növelni kellene az állami beruházások részarányát a GDP-ben, ugyanakkor lehetővé tenni, hogy a magánbefektetések részaránya a GDP-ben meghaladja a 20 százalékot évente, ugyanis véleményük szerint ezáltal stabilizálódna a növekedési ütem. Kiemelte, jelenleg az állami beruházások 3 százalékon vannak, míg a magánberuházások 17 százalékban vannak jelen a bruttó hazai termékben, de az utóbbi két évben ez a folyamat egyre intenzívebb, így lassan eléri a Világbank által támasztott elvárásokat. Csak ebben az évben az állami költségvetésből 200 milliárd dinár beruházását tervezi az állam.
Kiemelte ugyanakkor, hogy egy állam számára a legnagyobb értéket az emberi erőforrás jelenti. Az elmúlt időszakban sikerül 9,4 százalékra csökkenteni a munkanélküliek számát, illetve a munkatörvény is jó eredményeket mutatott a foglalkoztatás terén, miközben a létszámstopnak köszönhetően a közszférában csökkent a foglalkoztatottak száma. Ennek ellenére a munkaerőpiac még mindig nem alkalmazkodott eléggé az elvárásokhoz. A Világbank arra is rámutat, hogy a vállalkozások több mint kétharmada nem talál munkást a vállalatbővítés megvalósításához. A szakképesítések elindításával, vagyis az oktatás színvonalának javításával a magánszektor 1,3 százalékkal tudná növelni a GDP rátáját. Kovačević hozzátette, az adótörvény módosításával, vagyis a nettó fizetés részarányának növelésével a bruttó fizetésben is jelentős változásokat lehetne elérni a gazdaság növekedése terén.
A Világbank rámutat arra, hogy a termelékenység növelése több munkahelyet és magasabb béreket tenne lehetővé. Kovačević úgy véli, ezt a gazdasági hangulat javításával lehetne elérni.
A Világbank fontosnak tartja az üzleti környezet versenyképességének javítását, ami Szerbiában további törvények módosítását követeli meg, de ugyanakkor a pénzügyi piac liberalizációját is kiemeli, ugyanis mint Kovačević rámutatott, a kapitalista hozzáállás szerint Szerbia túlzottan bankközpontú, a bankok viszont nagyon rigidek. Több pénzügyi modell bevezetésére lenne szükség.
A Világban ugyanakkor előírta az export növelését, illetve az állam részvételének csökkentését a közvállalatok működésének fenntartásában.
