2024. április 19., péntek

Januári forradalom kezdődött Oroszországban?

A lemond(at)ott kormány élére Mihail Misusztyin került, a minisztereket még keresik

Mihail Misusztyin lett az új orosz miniszterelnök, miután szerdán váratlanul lemondott a teljes kormány. Ez Vlagyimir Putyin évértékelő beszéde után történt. Az államfő több új változtatást helyezett kilátásba, beleértve az alkotmány módosítását is. Az orosz média tegnap az alaptörvény átírását a 2024-es elnökválasztással hozta összefüggésbe, amelyen Putyin a jelenlegi szabályok értelmében már nem vehet részt.

Váratlanul lemondott szerdán az orosz kormány, amit Vlagyimir Putyin államfő elfogadott. A döntést röviddel azután jelentették be, hogy évértékelő beszédében Putyin alkotmánymódosításokat javasolt, amelyek értelmében nőne a miniszterelnök és a parlament jogköre, de szűkülne az államfőé. A kormányfői posztra Mihail Misusztyint javasolta. Jelöltjét tegnap megszavazta a parlament alsóháza (duma), amit Putyin ezt követően rendeletben véglegesített.

Vjacseszlav Vologyin házelnök a plenáris ülésen közölte: Misusztyinnak az állami dumában folytatott konzultációk során azt tanácsolták, hogy az előző kormány több tagját tartsa meg. Misusztyin a parlamenti szavazást megelőzően elmondta: az államfő szerdai üzenetét „a szociális igazságosság hagyományos értékeken alapuló és az emberek felé forduló” programként kell értelmezni. „Az első helyen áll a gyerekekről, a családról, a jólétről és a növekedésről, az életminőség javításáról való gondoskodás” – hangoztatta.

Misusztyin kilátásba helyezte ugyanakkor a nemzeti fejlesztési programok megvalósításának felgyorsítását. Arról is beszámolt, hogy a megvalósításokhoz szükséges pénz rendelkezésre áll. Beszédében megígérte továbbá az államigazgatás reformjának végrehajtását, valamint a gazdaság digitalizálását és technológiai fejlesztését, továbbá az agrárexport növelését. Megfogadta, hogy felszámolja az üzleti tevékenységet gátoló akadályokat, javítja a befektetési légkört, valamint szorosan együttműködik a parlamenttel és a régiókkal.

Az 54. életévét márciusban betöltő miniszterelnököt technokratának tartják. Kinevezésével kapcsolatban több orosz lap is rámutatott arra, hogy egyetlen hatalmi csoportosuláshoz sem tartozik, ámde az adóhatóság volt vezetőjeként mindenkiről adatai vannak. Bár mindenkivel rendezett a viszonya, olyan véleményt is hallani róla, hogy a Kreml embere, vagyis minden bizonnyal teljesíti majd mindazokat az elvárásokat, amelyeket Putyin támaszt vele szemben. 

Az államfőhöz hasonlóan Misusztyin is a jégkorongsport rajongója.

A Putyin által (szerdán) kilátásba helyezett alkotmánymódosítást a tegnapi orosz lapok és elemzők a legfelső szintű hatalmi átmenettel, a 2024. évi elnökválasztással hozták összefüggésbe, amelyen a jelenlegi szabályok szerint az államfő már nem vehet részt.

A média emlékeztet rá, hogy az alaptörvény Putyin által kezdeményezett módosításai egyebek között megnövelnék a parlament, és csökkentenék a kormány szerepét, miközben megerősítenék a kormányzókat. Az elnök emellett kezdeményezte a főképp utóbbiakból álló konzultatív testület, az államtanács beiktatását az alkotmányba.
A Kommerszant gazdasági napilap Januári forradalomról ír. A lap egyik informátora elmondta: az államfő még nem döntötte el, hogy milyen székbe üljön át. Ám számítani lehet arra, hogy 2024-re Putyin átveheti a kormánypárt, az Egységes Oroszország irányítását, amely ellenőrzést gyakorol a miniszterek testülete fölött, és amelynek kulcsszerepe lesz az alkotmányreform végrehajtásában.

Konsztantyin Kosztyin, a Polgári Társadalom Fejlesztési Alapja kutatóközpont vezetője pedig azt állította a lapnak, hogy Putyin egy olyan rendszert alakít ki, amely hosszú ideig az ő személyes részvétele nélkül is működhet. Jevgenyij Mincsenko politológus pedig arra mutatott rá, hogy az új rendszerben nem lesz olyan szuperhatalommal felruházott intézmény, mint amilyen a jelenlegiben az elnök.

A Vedomosztyi ugyanakkor azt írja, hogy a javasolt változtatások megteremtik egy új hatalmi és államirányítási központ, az államtanács létrejöttének feltételeit. A reform eredményeként Oroszország nem lesz már többé szuperelnöki köztársaság, de nem is válik teljes értékű parlamenti köztársasággá. A leendő utód nem lesz képes megismételni az országot elnöki vagy kormányfői minőségben immár 20 éve vezető Putyinnak a posztszovjet korszakban felállított rekordját a hatalomban.
Tatyjana Sztanovaja elemző szerint Putyin kezdeményezéseinek valódi célja azoknak a mechanizmusoknak a létrehozása, amelyek lehetővé teszik potenciális nézeteltéréseinek rendezését a leendő elnökkel. Sztanovaja úgy véli: a változások lényege a jelenlegi és a következő elnök kölcsönös viszontbiztosítása, megállapodás a visszaélésekkel szembeni kölcsönös védelemről, ami arra enged következtetni, hogy Putyin már kiválasztotta annak nevét, aki az elnöki tisztségen váltja majd őt.

Dmitrij Medvegyev eddigi miniszterelnök és csapata távozásával (de facto leváltásával) kapcsolatban néhány sajtóorgánum megjegyezte: egy új program végrehajtásához új emberek kellenek. Több szakértő szerint egyébként az állhatott a lemondás háttérben, hogy a Medvegyev-kormány nem volt képes fellendíteni a gazdaságot.