2024. március 29., péntek

Nagyobb a füstje, mint a lángja?

A köd feloszlása ellenére sem javultak lényegesen a légszennyezettségi adatok

Szinte az egész múlt hetet meghatározták a szerbiai légszennyezettségről szóló információk, s az azokkal kapcsolatos vélemény-nyilvánítások, aggodalmak. Mint ismeretes, a ködös, szélcsendes, magas páratartalom jellemezte időjárás hatására a legtöbb nagyobb településen egészségtelennek számított a levegő a káros részecskék arányának magas szintre emelkedése, a PM2,5 és a PM10 szállóporrészecskék magas koncentrációja miatt. Bár mára sok helyütt feloszlott a köd, a levegő minősége nem javult annyit, mint amennyire sokan számítottak. Szabadkán a ma délutáni mérések szerint 116, Újvidéken 155, Belcsényben 146, Pancsován 156, Belgrádban 164 volt a légszennyezettség értéke. Az AQI-jelzés értelmében 0 és 50 érték között szennyezés nélküli, 51 és 100 között közepesen szennyezett, 101 és 150 között az érzékenyek számára egészségtelen, 151 és 200 között egészségtelen, 201 és 300 között rendkívül egészségtelen, 300 fölött pedig veszélyes a levegő az egészségre. A vajdasági adatok továbbra is azt mutatják, hogy a gyerekeknek, az egészségügyi gondokkal, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, asztmával küzdőknek nem javasolt az utcára menniük. A többieknek maximálisan csökkenteniük kell az odakint eltöltött időt. Kerülni kell ugyanakkor a gyors és mély légzést igénylő kint végzett tevékenységeket is.

Mai nyilatkozatában – a héten megtartott légszennyezettséggel kapcsolatos rendkívüli kormányülésre is reflektálva – Aleksandar Vučić véleményének adott hangot, hogy a szennyezettségi mutatók kapcsán nagyobb a pánikkeltés az országban, mint a valódi probléma. A média ehhez nagyban hozzájárul, köhögő riporterek kapcsolódnak be az utcáról élő adásba, holott az elnök megítélése szerint, ennyire korántsem veszélyes a helyzet. A gond, mint mondta, valóban létezik, évtizedek óta háttérbe szorultak a levegő minőségével kapcsolatos intézkedések, senki sem foglalkozott érdemben ezzel. Milánóban is ugyanolyan a levegő minősége, mint nálunk, tette hozzá, pedig egy fejlett városról van szó. A probléma tehát nem is kizárólag Szerbiára vonatkozik, értékelte. Elmondta, nem a gond szőnyeg alá söprésének, hanem a megoldásnak a híve, a szándékos pánikkeltés ellenére is foglalkozni kell a problémával, éppen ezért üzente a héten azt a környezetvédelmi miniszternek, hogy „amennyiben még életben van, csináljon hát valamit”.

Mint ismeretes, a környezetvédelmi minisztérium elrendelt olyan teendőket, amelyek hosszú távon a levegő minőségi javulásához járulhatnak hozzá, többek között a hagyományos fűtésmódszerek kiiktatását, a régi motorral rendelkező gépkocsik importjának betiltását is javasolta. Az oktatásügyi tárca az iskolák és óvodák igazgatóira bízta, döntsék el, rövidítik-e az órákat vagy esetleg elhalasztják az oktatás folytatását a légszennyezettség miatt.