Habár a gazdasága még mindig nehéz helyzetben van, a 2019. évet Szerbia mégis pozitív mutatókkal zárta. Nemcsak a feldolgozóipar, hanem az ipar együttvéve is jobban teljesített a vártnál. Ennek ellenére a feldolgozóiparban három területen mutatkoznak gondok, az egyik az élelmiszeripar, ahol jelentős visszaesés tapasztalható, a másik az autóipar, ahol az elmúlt évben nagyobb volt a behozatal, mint a kivitel, illetve ide sorolható a fémipar is, amit az Európai Unióból való import veszélyeztet – mutatott rá Stojan Stamenković közgazdász, a Szerbiai Gazdasági Kamarában tegnap megtartott gazdasági konferencián, amelyen többek között Szerbia múlt évre vonatkozó gazdasági mutatóit is elemezték.
Stamenković kiemelte, az élelmiszeriparban az elmúlt egy évben folyamatos visszaesés tapasztalható, s ez az év végén is folytatódott. Az okait egyelőre nem tudták meghatározni, kezdetben a szerbiai termékekre kirótt magas koszovói védővámokra gyanakodtak, de egy év távlatából már megállapítható, nem ez okozta a folyamatos zuhanást az élelmiszeriparban. Felmerült annak lehetősége is, hogy a sertéstenyésztésre hátrányosan kiható sertéspestisben kell az okot keresni, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a élelmiszeriparra a leginkább az van hatással, hogy Szerbiában csupán egyetlen olyan húsfeldolgozó van, amelynek az áruit a külföldi piacon értékesíteni lehet, hiszen csak ennek az egy gyártónak a termékei tesznek eleget az elvárásoknak és a szigorú előírásoknak. Stamenković szerint, ha ezt a negatív tendenciát az ország meg szeretné állítani, akkor bővíteni kellene azon húsfeldolgozók listáját, amelyek képesek exportálni.
Az egész évi adatokat vizsgálva az élelmiszeripar negatív eredményei jelentősen rontottak a feldolgozóipar egyébként pozitív mutatóin.
A másik problematikus terület a feldolgozóiparon belül az autóipar. A Fiat érkezésével jelentős emelkedés mutatkozott ebben az iparágban, idővel azonban kiderült, hogy a vállalat a piaci igényekhez igazítja a gyártási kapacitásokat, emiatt egyre gyakoribbak a leállások, és így lassú visszaesésnek vagyunk a tanúi. Ha az egész feldolgozóipart vizsgáljuk, a visszaesés nem nevezhető drámainak. Stamenković szavai szerint az autóiparon belül novemberben 43 százalékos zuhanást jegyeztek, de mint kiemelte, a rossz mutatókon jelentős mértékben javítottak a nemrég gyártásba kezdett alkatrészgyárak az ország területén.
A harmadik ágazat, amely problémákkal küzd, a fémipar. Ennek kapcsán a közgazdász elsősorban a szendrői (smederevói) acélgyárra gondolt, és kiemelte, hogy 2018-ban 10,6 százalékos emelkedés volt tapasztalható a termelésben, a vas, az acél és a vasötvözetek gyártásában pedig 20 százalékos növekedést értek el. Ám ezek a mutatók már a 2018 végén módosultak, így 2019 februárjától növekedni kezdett a színesfémek gyártása, a vas, az acél és az vasötvözetek gyártása azonban visszaesett, júniusban és júliusban 8,3, augusztusban pedig 39,4 százalékkal.
Az őszi hónapok jobbnak bizonyultak, 33 százalékkal nőtt a termelés, hogy aztán novemberben újabb visszaesés mutatkozzon. A fémkivitel is csökkent, ami az Európai Unió acélimportjával magyarázható.
Stamenković elmondta azt is, hogy a feldolgozóiparban a múlt év első hat hónapjában mért negatív mutatók az olajiparra és a vegyiparra is érvényesek, hiszen ezeken a területeken rekonstrukciókra, beruházásokra került sor. Amint ezek a munkálatok befejeződnek, a közgazdász szerint tapasztalhatjuk a szóban forgó két iparág fellendülését.
Kitért a külkereskedelemre is, ennek kapcsán elmondta, hogy a kivitel és a behozatal is növekszik azzal, hogy az export gyorsabban nő. Az elmúlt években a legjelentősebb árucsere-forgalmat az autóiparban, a fémiparban, az élelmiszeriparban, az elektromos felszerelések, valamint a műanyag- és gumigyártás területén valósították meg. Ám a bevétel 2019-ben ezeken a területeken csökkent, ennek következtében az autógyártás után az élelmiszergyártás került a második helyre, a fémkivitel pedig az ötödikre szorult vissza. Feltörekvőben van viszont a dohányipar és a bútoripar.
Szerbia továbbra is fémipari termékeket és kőolajszármazékokat szállít be a legnagyobb mennyiségben. Jelentős emelkedés mutatkozik azonban a közlekedési eszközök, valamint a járművek behozatalában, valamint a földgáz, a gyógyszerek és az elektronikus készülékek importja terén is.
