A munkahét lerövidítése heti öt napról heti négyre, mindenkinek nagy vágya, főképp a dolgozóké. Bármennyire hihetetlen, ez az ötlet felmerül felsőbb körökben is, így történhetett meg, hogy a szebbik nemhez tartozó fiatal, ambiciózus finn miniszterelnök is megosztotta ez irányú gondolatait a médiával tavaly augusztusban, majd futótűzként terjedt el az információ ezt követően, hogy napirenden van a négynapos munkahét Finnországban.
Pár héttel később, amikor egész Európát bejárta a hír, „bezzeg a finnek” hangvétellel, meg is érkezett a hivatalos cáfolat, nem mástól, mint Sanna Marin miniszterelnöktől, hogy ez csak egy ötlet volt, amit elmondott az újságírónak, semmilyen tárgyalás nem folyt az ügyben, s nincs a téma napirenden, nem is volt.
Bármennyire is lecsengett, a hír senkit sem hagyott közömbösen. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt napokban erről beszélt Ljiljana Pavlović, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának képviselője az RTS-nek, aki szerint ez az ötlet egyáltalán nem újdonság. Flexibilis munkaidő jelenleg is létezik, amikor valaki otthonról dolgozik, a munkaadók ezzel is kedveznének az alkalmazottaknak.
– A hazai gazdaság többször is összeomlott, ezért feltétlenül szükséges pótolnunk, többet és jobban dolgoznunk, hogy egy egészséges gazdasági életünk legyen. Csak az erős vállalatok engedhetik meg maguknak a rövidített munkaidőt, de a többség nem, ezért a munkaidő rövidítése csak bizonyos ágazatokban lenne lehetséges pillanatnyilag Szerbiában – mutatott rá a képviselő.
A japán Microsoftnál végzett kísérlet alapján a rövidebb munkaidő alatt 40 százalékos volt a produktivitás-emelkedés, a tárgyalások rövidebbek voltak, a csapatok jobban szerveződtek. Egy svédországi idősek otthonában végzett kutatás azt mutatta ki, hogy a rövidített munkaidőt végző kísérleti csoport sokkal türelmesebb és kedvesebb volt a kliensekhez. Svédországban a hatórás munkanap bevezetésével is próbálkoztak, igaz, az állam terhére ment részben ennek a költsége.
Rövidített munkaidő esetén egyesek szerint több munkásra lenne szükség, ami bizonyos cégeknek pluszköltség, illetve újabb befektetés, és főleg a gyártóipart érintené ez az újítás.
– A hazai valóság jelenleg a vasárnapi munka beszüntetésénél tart, de csak bizonyos szektorokban, erről egyébként a Szociális-gazdasági tanács egyik következő ülésén lesz szó, már egy felmérés is elkészült a munkáltatók véleményével kapcsolatban – mondta el Pavlović.
A munkaadók szerint ha megvalósulna a vasárnapi munkaszüneti nap, mindenképp erősíteni kell az állami intézmények ellenőrző szerveit, ellenkező esetben visszaélések történhetnek. A vasárnapi munka erősebb bérezése is felmerült, ami egy munkáltatónak sem jelent akadályt.
A rövidített munkaidő több filozófus – mint Campanella, Montesquieu, Furnier – szerint is mára megvalósult jelen kellene hogy legyen. A középkori gondolkodók és társadalomfilozófusok jelentős része úgy véli, a heti öt munkanapos és négyórás munkaidő bőven elegendő a mindenkit érintő jóléthez.
