A Szent István-nap és az újkenyér-ünnep Magyarkanizsán szombaton kezdődött meg Puskás Károly fotókiállításának megnyitójával, amely egy eltűnt kornak kívánt emléket állítani a kubikosokról, vályogvetőkről és falverőket megörökítő fényképekkel. A Dobó Tihamér Galériában a köztudatból teljesen kikopó tevékenységeket bemutató fotókról visszaköszönő arcokat megnézve, és közben hallgatva a róluk szóló anekdotákat, repülhettek vissza az időben a látogatók. Az esti órákban a Fő téren a pécsi The Minds együttes adott koncertet, amely előszele volt a vasárnapi napnak, amikor reggel az ünnepi szentmisén a Szent Őrangyalok-templomban megszentelték a kenyeret. Közben a városháza előtti téren már javában sültek és főttek az ételek, a gyerekeknek játszóparkot alakítottak ki. A délután leginkább nekik szólt, akkor lépett fel az Iszkiri Együttes, és ugyanakkor ismertették azoknak a nevét, akik a legszebb rajzokat küldték be az előzetesen meghirdetett rajzversenyre. Öt órától a színpadon a művelődési egyesületek léptek fel a Hagyomány és tisztelet elnevezésű ünnepi műsorban, a gyerekekkel pedig Varga Imola foglalkozott mindaddig, amíg a színpadra nem lépett Gájer Bálint magyarországi énekes. Minden évben megszervezik a Legszebb kenyér versenyt is, melynek eredményhirdetése után a polgármester ünnepi beszéde következik, majd az új kenyér megáldása és megszegése a helyi plébánosok szertartásával. Fejsztámer Róbert beszédében nemcsak a Magyarkanizsán élőkhöz szólt, hanem külön köszöntötte azokat is, akik innen elszármaztak, más országot választva lakhelyükké, ám ilyenkor, a szabadságuk ideje alatt nagy számban hazalátogatnak. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti identitásunkat alapjaiban meghatározó értékek előtt tisztelgünk, amik összekötnek bennünket.
A vasárnapi ünnepség kenyérszentelővel kezdődött a Szent Őrangyalok-templomban
– A nemzeti egység, összetartozás nem ismer határokat. Ezt az álláspontot képviseli Magyarország nemzeti kormánya is, melynek támogatása révén a szülőföldön való megmaradás, a vajdasági magyarként Szerbiában való boldogulás ma már nem szélmalomharc – mondta Fejsztámer Róbert, aki azt is kifejtette, hogy az I. István király által ránk hagyott örökség, melyet évezredeken keresztül megőriztek őseink, kötelezettséget is ró ránk. Nem feledkezhetünk meg róla, nem tekinthetjük semmisnek vagy lényegtelennek. A fontossági listán, az értékek sorrendjében igenis elől kell szerepelnie a nemzeti identitásnak, mert különben szétszóródunk, mint homok a szélben. Ha a szülők e szerint élnek, gyermekeik is követni fogják őket. Amilyen példát mi mutatunk, olyanokká válnak ők is.
– Fontos, hogy életünkben legyen súlya Szent István nevének és hagyatékának, hogy ápoljuk a nemzeti hovatartozás érzését, és hogy ne felejtsük: mindannyiunk összefogásán áll a megmaradásunk itt, a Kárpát-medencében – mondta, majd hozzátette:
– Olyan időket élünk, amikor a globális, világméretű változásokat már mindennapjainkban is érezzük, meghatározzák életünk szinte minden szegmensét. Nem bújhatunk el előlük, ezért egyetlen lehetőségünk van: szembenézni velük, és alaposan mérlegelve meghozni a döntést, hogy melyik oldalra állunk. Szülőföldünkön maradva, ott, ahol a gyökereink vannak, gyermekeket nevelve, hagyományainkat, nyelvünket megőrizve kitartani és együtt dolgozni a jobb jövőért, vagy elhagyni, felrúgni itthon mindent, és megpróbálni otthont teremteni valahol máshol, messze innen.
Sokan vannak, akik ez utóbbi lehetőséget választották. Tiszta szívvel köszöntöm őket is nemzeti ünnepünkön, akárhol is legyenek a nagyvilágban. Bízom benne, hogy döntésük csak ideiglenes. Bízom benne, hogy nem fordítottak örökre hátat szülővárosuknak, otthonuknak, családjuknak, barátaiknak, anyanyelvüknek, nemzeti közösségüknek. Nem fordítottak hátat a Tisza-partnak, a járásnak, a végtelen termőföldeknek, a városnak, a falvak tiszta, rendezett utcáinak, a Népkert fáinak, az itt élő szorgalmas és jószívű embereknek. Bízom benne, hogy, azzal az energiával, mellyel új életet kezdtek máshol, egyszer hazatérnek, és megújult erővel erősítik közösségünket.
Szent István és az új kenyér ünnepe alapvető értékeinkről szól. Tisztelettel tartozunk elődeinknek, de azoknak a jelenkori kitartó embereknek is, akik folyamatosan a közösségért, a nemzetért, annak egységéért és fejlődéséért munkálkodnak. A polgármester megköszönte minden községbeli polgártársának, akik mertek itthon maradni, hogy nem felejtették: egységben, vállt vállnak vetve nincs olyan akadály, amit ne tudnánk legyőzni. De kellünk hozzá mindannyian! Azoknak pedig, akik az az ünnep tiszteletére látogattak haza üzente, hogy: „Magyarkanizsán mindig itthon vagytok!”
Az estét a Brass on the Road zenekar és később Szulák Andrea fellépése, majd a tűzijáték zárta.
