2024. március 28., csütörtök

Az országépítés az első helyen

Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatója

A tavaly elkezdett gyakorlatot folytatva az idén januárban is nemzetközi sajtótájékoztatóval indította az évet Orbán Viktor. A csütörtöki budapesti sajtótájékoztató bevezető részében rendhagyó módon a miniszterelnök tartotta meg Gulyás Gergely helyett a Kormányinfót, majd ezután a hazai és a külföldi újságírók több mint két órán át szabadon kérdezhették a magyar kormányfőt, egyedül a feltehető kérdések számában volt megkötés. Szó esett többek között a migrációs helyzetről, Trianon évfordulójáról, a bérekről, a Fidesz lehetséges távozásáról az Európai Néppártból, a magyar katonák iraki küldetéséről, a klímavédelemről és a kormányzás számos aktuális kérdéséről.

Rendhagyó módon Orbán Viktor tartotta a Kormányinfót (Fotó: MTI)

Rendhagyó módon Orbán Viktor tartotta a Kormányinfót (Fotó: MTI)

A kormány célja, hogy a magyar gazdaság fejlettsége 2030-ra elérje az uniós átlag 85 százalékát – mondta Orbán Viktor, hitet téve egyúttal a foglalkoztatás és a bérek növelésének folytatása mellett. Azt mondta, a következő két évnek a választási esztendő után a kormányzásról, az országépítésről kell szólnia, és jelezte: készen áll a következő, 2022-ben esedékes miniszterelnök-jelöltségre.

Az iráni-iraki helyzet ügyében Orbán Viktor kiemelte: amennyire a katonák biztonságban lehetnek, annyira a magyar katonák biztonságban vannak Irakban. A kormányfő közölte, rakétatámadások érték azokat a katonai bázisokat, amelyekben amerikai katonák tartózkodnak, és ezek között van olyan, ahol magyar katonák is vannak, de egyikük sem sérült meg.

Orbán Viktor hangsúlyozta: minden feltétel adott a katonák azonnali evakuálására, ha ez szükséges. A döntést kormányközi megállapodás kérdésének tekintik.

A magyar katonák iraki állomásoztatásának jogi alapja a magyar kormány megállapodása az iraki kormánnyal, hogy ott katonák tartózkodhatnak, és amíg az iraki kormány nem mondja fel a szerződést, Magyarország teljesíti a kötelezettségeit – mondta a miniszterelnök.

MEGNŐTT A MIGRÁCIÓS NYOMÁS

A miniszterelnök közölte a Kormányinfón, jelentősen megnőtt a migrációs nyomás a magyar–szerb határon, ezért a kormány úgy döntött, megnöveli az ott szolgáló katonák és rendőrök számát.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

Elmondta, a határszakaszon a napi illegális határátlépési kísérletek száma meghaladta a százat.

Orbán Viktor jelezte, hogy a török hatóságok adatai szerint tavaly 450 ezer illegális határátlépő jutott be Törökországba, ami 2018-hoz képest 70 százalékos növekedést jelent. Radikálisan megnőtt a Görögország felé igyekvő migránsok aránya, a balkáni útvonalon is emelkedett a migrációs nyomás, és mivel a rossz idő miatt a Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül vezető útvonal egyre nehezebben járható, így egyre többen jönnek a magyar–szerb határhoz – fejtette ki.

A migrációval kapcsolatban nincs szükség a határvédelem jogi rendszerének átalakítására – jelentette ki Orbán Viktor újságírói kérdésre. Mivel az Európai Unió nem mondta ki, hogy a magyar határon kialakított tranzitzónában való elhelyezés fogva tartásnak minősül, így nem kell változtatni a jelenlegi határvédelmi jogrendszeren. A kormányfő a betelepítési kvótára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, a jövőben sem tűnik el az a történelmi feszültség Európában, ami a bevándorláspárti és a bevándorlást ellenző országok között van, hiszen két különböző felfogású országcsoport küzd egymással Európában. Az egyikük bevándorláspárti, a másikuk pedig nem, Magyarország pedig utóbbihoz tartozik, és meg fogja védeni saját álláspontját ebben a kérdésben – hangsúlyozta.

A SZÁZ ÉV MAGYAR MAGÁNY VÉGE

Trianon évfordulója kapcsán azt a kérdést kapta Szarvas Szilvesztertől, a Pesti Srácok újságírójától a miniszterelnök, hogy elérkezett-e az ideje például annak, hogy Magyarország kezdeményezze például Brüsszelben a székelyföldi autonómiát.

Orbán Viktor válaszában széchenyistának nevezve magát azt mondta, ő más keretekben gondolkodik erről az ügyről. Hozzáállása kapcsán a legnagyobb magyart idézte, aki azt írta: „A múlt elesett a hatalmunkból, de a jövőnek urai vagyunk.”

„A történelmi emlékezet, az évfordulók fontosak, az igazságnak el kell hangoznia, de ezzel a jövőt illetően már nem sokra megyünk” – tette hozzá, majd így folytatta. „Ha ezt a száz évet megnézzük, akkor nemcsak arról van szó, hogy Magyarország mindenféle igazságtalan békediktátumok miatt elszenvedett veszteségeket, hanem ennél sokkal rosszabb az, hogy ezek után kialakult egy olyan helyzet, amelyben Magyarországot folyamatosan izolálták. Magyarország folyamatosan magára maradt, nem tudott kialakítani regionális együttműködést, nyilván elsősorban az első világháború utáni békediktátum következtében. Ezt hívom én úgy, hogy száz év magyar magány. Nemcsak történt valami száz éve, de száz év magány alakult ki” – mutatott rá a kormányfő hozzáfűzve, hogy emiatt nem alakulhatott ki bizalmi viszony a szomszédos országokkal sem a kommunizmus előtt, sem a kommunizmus alatt, pedig a velük való együttműködés nélkül nincs jövő.

„Azt tartom a legnagyobb eredménynek, hogy az elmúlt években véget tudtunk vetni a száz év magánynak. Számos relációban a történelmi tapasztalattól függetlenítve a jövőre vonatkozó szoros együttműködést tudtunk létrehozni. Szlovákiával például a V4-ben, itt volt nálam nemrég a szlovén miniszterelnök, a horvátokkal minden vita ellenére testvéri kapcsolatokat ápolunk, és a szerbekkel is sikerült stratégiai együttműködést kialakítani” – ecsetelte.

A magyar miniszterelnök szerint az együttműködések összefüggésében kell gondolkodni a jövőről. „Nekem ez a tanulsága ennek a száz évnek is, hogy nem elszigetelnünk kell egymást, hanem – mindenki a maga történelmi igazságát nem megtagadva – a jövő felé fordulva együttműködésre kell törekednünk, építenünk kell Közép-Európát” – hangsúlyozta a kormányfő. „Remélem, hogy a visszaemlékezések nem visszavetnek, hanem előrevisznek ezen az úton, okos mértéktartást szeretnék ebben mindenkitől kérni” – üzente az idei trianoni évforduló kapcsán Orbán Viktor.

A NÉPPÁRT ROSSZ IRÁNYBA TART

Több újságírói kérdést is tettek fel azzal kapcsolatban, hogy elhagyja-e a Fidesz az Európai Néppártot (EPP), s ha igen, akkor van-e már elképzelés, hogy hova csatlakozik.

Válaszában a Fidesz elnöke egy új európai kereszténydemokrata kezdeményezés lehetőségét nem vetette el. Kiemelte, hogy a Fideszt nem a mai formájában érdekli az EPP, ezért változásra van szükség a pártcsaládon belül.

Kijelentette: a néppárt zsugorodik, veszíti befolyását, pozícióit és képviselőhelyeit, mert rossz – liberális, szocialista, centrista – irányba tart, nincsenek saját válaszai a fontos politikai kérdéseket, hanem szinte változatlanul átveszi a baloldali, liberális politikai üzeneteket.

„A kérdés az, hogy a Néppárton belül a Fidesznek van-e kellő hatása, hogy kikényszerítse vagy kezdeményezze a változást” – fűzte hozzá.

„Ha az Európai Néppárt képtelen irányt váltani, akkor egy új európai kereszténydemokrata kezdeményezés kell az európai pártéletben, mert Macron francia elnök baloldali mozgalma emelkedésének ellensúlyát meg kell teremteni” – szögezte le Orbán Viktor.

A BARÁTI KRITIKÁKRÓL

A kormányban tervezett személycseréket firtató kérdésre azt mondta, a kormányzás kockázatos és felelősségteljes munka, rendkívül nyomós ok nélkül nem kell változtatni; a stabilitás fontos érték, de ha javítani való van, azt ki kell javítani.

Az ismert jobboldali személyiségek, Stumpf István, Navracsics Tibor és Lázár János közelmúltban elhangzott bíráló észrevételei kapcsán Orbán Viktor kifejtette, elfogult mind a hárommal szemben, kancellárminiszterei voltak, és barátai ma is.

Stumpf István – aki ráadásul tanára is volt – véleményét tisztelettel hallgatja és ki is kéri, Navracsics Tibor munkájára pedig számít a következő időszakban is, mert az egyetlen fideszes tagja volt az Európai Bizottságnak. Felbecsülhetetlen tapasztalatára ő személy szerint, és az ország is igényt tart szavai szerint. Lázár Jánosnak pedig nagy érdemei vannak a kormány dinamizálásában, de elveszítette Hódmezővásárhelyt, és ottani fideszes képviselőként most az a dolga, hogy visszaszerezze a várost, amiben ő megad neki minden segítséget – mondta Orbán Viktor.

KLÍMAVÉDELEM ÉS ENERGIAFÜGGETLENSÉG

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el. Kifejtette: nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, „fenn lehet tartani itt a magyarok közös életét, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk”.

„Ezt az alkalmazkodást meg kell kezdeni” – tette hozzá.

Közölte: van egy lépésekre lebontott terv, amely szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét Paks adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne. Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell.

„A klímavédelem fontos, de drága dolog” – mutatott rá.

Úgy vélte, minderről hosszú viták várhatók Európában, és e vitákban Magyarországnak fontos szempont, hogy a „klímarongálókkal” kell elsősorban megfizettetni a költségeket, a multinacionális cégekkel és a legtöbbet szennyező országokkal.

„Nem emelkedhetnek a családok által fizetett energia- és élelmiszerárak, nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, így az uniós költségvetésben ne a kohéziós alaptól vegyenek el forrásokat a klímavédelemre. Az is fontos, hogy kimondják: atomenergia nélkül nem lehetséges klímasemleges gazdaságot építeni” – fejtette ki.

Azt mondta, a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár minőségi javulást eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson.

„Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz” – szögezte le.

Hozzátette, jó hír, hogy szerdán felavatták a Török Áramlat földgázvezeték fekete-tengeri szakaszát.

„Ezzel egy új irányból is képesek leszünk gázt szállítani” – mondta.

A kormányfő kiemelte: a magyar energiastratégia a nukleáris energia arányát akarja megnövelni, valamint a megújuló energiáét – azon belül is a napenergiáét –, ez pedig ugyancsak a függetlenedés irányába mutat.

KULCSKÉRDÉS A DEMOGRÁFIAI FORDULAT

A kormányfő kérdésre válaszolva kifejtette, jelenleg a demográfiai kihívás jelenti a legfőbb problémát Magyarország számára.

„Ha nem bevándorlókat akarunk, hanem magyar gyermekeket, és a magyar gazdaság képes a forrásokat megtermelni, akkor az egyetlen megoldás az, hogy a forrásokból minél nagyobb összeget a családok és a gyermeknevelés támogatására fordítsunk” – hangoztatta.

Orbán Viktor megerősítette, új elemekkel bővítik a családvédelmi akciótervet. Mint mondta, azt szeretné, hogy a háromgyermekes anyákra is kiterjesszék a négygyermekes édesanyákra bevezetett személyijövedelemadó-mentességet.

„Az a cél, hogy, hogy 2021. január 1-jétől azok, akik három gyermeket szültek és felneveltek, életük végéig ne fizessenek személyi jövedelemadót” – mondta. Hozzátette: az ehhez szükséges források előteremtése ügyében időnként vitától sem mentes erőteljes szakmai egyeztetést folytat Varga Mihály pénzügyminiszterrel.