2024. április 18., csütörtök

Irán megtorló csapásokat hajtott végre

Rakétákkal amerikai célpontokat is támadott Irakban – Trump visszalőne

Az iráni Forradalmi Gárda megtorlásként rakétákat lőtt ki tegnap két iraki légibázisra, amelyeket a koalíciós erők részeként amerikaiak is használnak. Washington és Bagdad nem tud áldozatokról, ám az iráni televízió szerint legalább nyolcvan „amerikai terrorista” meghalt. Donald Trump amerikai elnök válaszként Irán katonai vagy akár olajlétesítményeire is csapást mérhet. Teherán figyelmeztette az USA-t és régióbeli szövetségeseit, hogy ne próbálják az iráni rakétatámadásokat megtorolni, mert revans következik.

Irán huszonkét rakétát lőtt ki tegnapra virradó éjjel saját területéről az amerikai erők által is használt két iraki légitámaszpontra, megtorlásul azért, mert az Egyesült Államok múlt pénteken Bagdadban megölte Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda elithaderő al-Kudsz különleges egységének vezetőjét. Az iráni csapás okozta esetleges áldozatokról és károkról ellentmondásosak a hírek. A megtámadottak azt mondják, hogy senkinek nem esett bántódása. Az iráni állami televízió azonban arról számolt be, hogy legalább nyolcvan „amerikai terrorista” halt meg a Mártír Szulejmáni fedőnevű műveletben.

Budapesten megerősítették, hogy az Irakban szolgáló magyar katonák közül egy sem sérült meg, mindannyian jól vannak. A magyar hadsereg és az illetékes minisztérium pedig megtette a szükséges lépéseket biztonságuk érdekében, minden lehetséges forgatókönyvre felkészült.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma (Pentagon) szerint a Bagdadtól 170 kilométerre található Ain al-Aszad bázisra, amelyet amerikai katonák használnak, Irán 17 rakétát lőtt ki. Washington úgy tudja, hogy az amerikai hadsereg helyszínen tartózkodó tagjai közül senki sem sérült meg.

Az iraki Kurdisztánban fekvő Erbílt ért másik rakétacsapásnak sincsenek áldozatai. A városi támaszpont katonai létesítményeit öt iráni rakétával vették célba. Ezek egyike a helyi légibázis mellett csapódott be, de nem robbant föl. Egy másik a várostól 33 kilométerre robbant föl, de károkat nem okozott.

Szulejmáni meggyilkolása óta az iráni vezetők naponta esküdtek nyíltan bosszút a nemzet büszkeségének nevezett katonai vezető haláláért. Időközben hivatalosan is tájékoztatták Bagdadot, hogy a bosszú részeként Irakban csak olyan helyszínekre csapnak le, amelyeken amerikai fegyveresek tartózkodnak.

Irak tegnap bírálta szuverenitása megsértését és a területén elkövetett támadásokat, s arra figyelmeztetett, hogy Washington és Teherán mindinkább kiéleződő konfliktusa pusztító háborúval fenyeget. Bagdad mindegyik érintett felet felszólította, hogy tanúsítson önmérsékletet és tartsa tiszteletben Irak szuverenitását.

A Forradalmi Gárda előzőleg közölte: rakétái „teljesen lerombolták” az Ain al-Aszad támaszpontot. A támadást „minden tekintetben teljes sikernek” minősítette. Az akció után kiadott nyilatkozatában ugyanakkor arra figyelmeztette az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy ne próbálják az iráni támadást megtorolni. (Hírek szerint Irán már száz célpontot jelölt ki, amelyek valamelyikére amerikai ellencsapás esetén lesújthat.) Egyúttal felszólította Washingtont, hogy vonja ki katonáit Irakból.

A Forradalmi Gárda azt is megüzente, hogy célpontnak tekint minden területet, ahonnan támadást indítanak Irán ellen. A nyilatkozatban Izraelt is megfenyegette. Közölte: ha az amerikaiak visszavágnának, Irán megindítja a támadássorozat harmadik hullámát, ezúttal Dubaj (az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa) és Haifa (Észak-Izrael legnagyobb települése) ellen. Sőt amerikai válaszcsapás esetén már az Egyesült Államok területén is végrehajtanak akciót. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő máris megüzente: ha hazáját iráni támadás érné, keményen megtorolják.

Ali Khamenei ajatollah, Irán legfontosabb vallási és politikai vezetője nem tartja elégségesnek az amerikaiak elleni katonai akciót, ámbár úgy véli: a rakétatámadásokkal pofonvágták az Egyesült Államokat. Szerinte az lenne a legjobb, ha az USA kivonulna a térségből, mert ottani szerepvállalásával „háborút, megosztottságot és pusztulást idézett elő”. Amir Hatami iráni védelmi miniszter ugyanakkor arányos választ ígért az esetleges amerikai revansra. Mohamad Dzsavad Zarif külügyminiszter pedig legitim önvédelemnek nevezte az amerikai célpontok ellen Irakban végrehajtott akciót. Zarif egyúttal befejezettnek nyilvánította az akciót. Nem akarunk háborút, de megvédjük magunkat – közölte.

A Fehér Ház szerint Donald Trump amerikai elnök szorosan figyelemmel kíséri az iráni légicsapás fejleményeit. Szerinte eddig „minden rendben van”, és jelenleg a sebesültek, meg a károk számbavétele tart.

Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor háborús cselekedetnek minősítette Irán lépését. A kialakult helyzetről egyeztetett Trumppal is, aki válaszul Irán katonai vagy akár olajlétesítményeire is csapást mérhet.

A Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok visszafogottan nyilatkoztak.

Több külföldi politikus is elítélte az Irakban állomásozó koalíciós erők elleni támadást és nyugalomra, önmérsékletre intette a szembenállókat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szervezet nevében fölszólította Iránt, hogy tartózkodjon a további erőszaktól. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a fegyverhasználat befejezését ajánlotta az érintetteknek, s azt, hogy térjenek vissza a megoldást kínáló politikai párbeszédhez.

A történtek miatt megerősítették a Fehér Ház körüli biztonsági intézkedéseket. A létesítményhez vezető ellenőrző pontoknál mesterlövészek állnak. Óvintézkedéseket tett az illetékes légügyi hatóság is az amerikai polgári repülők biztonságának garantálására. Tegnap megtiltotta az amerikai utasgépek közlekedését az iraki és az iráni légtérben, valamint a Perzsa (Arab)-öböl és az Ománi-öböl térségében.

Több külföldi légitársaság szintén felfüggesztette a közel-keleti térséget érintő járatait, vagy megváltoztatta azok útvonalát.

Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus frakciójának vezetője bejelentette, hogy megindítja Donald Trump alkotmányos felelősségre vonási eljárásának (impeachment), vagyis az elnök hivatala éléről történő elmozdításának második szakaszát, a szenátusi tárgyalást. Elemzők szerint bonyolult eljárás kezdődhet. Trump csalárdnak tartja az impeachmentet, szerinte az egész világ ezen nevet. (Forrás: MTI)