A legutóbbi felmérések szerint a fiatal házaspárok csupán 28 százalékának megfelelőek a lakhatási körülményei. Az anyagi nehézségek miatt Szerbiában egyre kevesebb pár dönt a házasság mellett, noha 2019-ben javulás volt tapasztalható, hiszen 0,8 százalékkal többen döntöttek a házasságkötés mellett, mint egy évvel korábban. Ebből kifolyólag több baba is született, mint a korábbi években. Hogy fenn tudják tartani a népesedés pozitív változásait, az állam az előttünk álló öt évben 700 millió eurót tervez beruházni, egyrészt a gyermekvállalásba, másrészt pedig a fiatalok lakhatási gondjainak megoldásába.
Ótos András illusztrációja
A Köztársasági Statisztikai Hivatal év végi sajtótájékoztatóján kiderült, hogy 2019 októberével bezárólag összesen 53.082 baba született, ami 585 újszülöttel több, mint a 2018 év ugyanezen periódusában. Pozitív népszaporulat mindenekelőtt Preševo, Bujanovac, Novi Pazar, Tutin, Újvidék és Belgrád területén tapasztalható.
– Ezekben a községekben jól alakulnak a mutatók, de az ország többi területén még mindig nem jó a helyzet. Az egész ország területén igény mutatkozik arra, hogy a fiatalokat a családbővítésre ösztönözzük – emelte ki Slavica Đukić Dejanović népesedési politikával megbízott tárca nélküli miniszter a Szerbiai Rádió és Televíziónak adott korábbi interjújában.
Ana Brnabić kormányfő és Aleksandra Vučić államfő a Szerbia 2025, öt évre szóló programban arra hívta fel a figyelmet, hogy az előttünk álló periódusban a fiatalok állnak az ország figyelmének középpontjában, hiszen mint a stratégiai program ismertetésekor Vučić rámutatott, azzal, hogy a fiatalok egyre később döntenek a családalapítás mellett, évek múltán egy teljes generációt veszít az ország. A Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis a férfiak 34, a nők pedig 31 éves korukban szánják rá magukat a házasságra. A 2018-as adatok szerint az első gyermek nemzésére az anyák átlagban 25–29 éves korukban döntenek, a második gyermekáldásra azonban 30–34 éves korban kerül sor. Az anyagi nehézségeket, a több generáció egymásra utaltságát emelte ki az államfő is, ami a családbővítés idejének kitolását eredményezi. Így az államvezetés olyan programot dolgozott ki, amely szerint a fiatal házaspárok könnyebben önállósulhatnak, vagyis az állam 500 millió eurót fordít lakásépítésre, amit a fiatal házaspárok egyszerűbb feltételek és kisebb megterhelés mellett vásárolhatnak meg.
Slavica Đukić Dejanović a legutóbbi televíziós szereplésekor kiemelte, amellett, hogy az állam a következő öt évben jelentős összegeket fordít lakásépítésre, további 200 millió eurót szán az óvodák kialakítására. Olyan partnervállalatokkal szeretnék felvenni a kapcsolatot, amelyek hajlandóak beruházni a gyermekmegőrzésre. Ugyanakkor az állam jelentős összeget különít majd el a mesterséges megtermékenyítésre is. Alapvető cél ugyanis, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt alapítsanak családot.
– Az állam komoly terveket dolgozott ki arra, hogy a fiatalok itthon maradjanak, és külön örömmel tölt el, hogy az államfő számára is ez a legfontosabb – hangsúlyozta a miniszter asszony.
Kiemelte ugyanakkor, hogy ezen intézkedések mellett külön jelentőséggel bír a fiatalok reproduktív egészségének ápolása is. Szavai szerint tájékoztatásra van szükség, a fiataloknak ismereteket kell szerezniük arról, hogy a terhesség egy olyan fiziológiai folyamat, amely jelentős mértékben pozitívan hat ki a nő egészségi állapotára.
– Több figyelmet kell szentelnünk a médiumoknak, illetve az önkormányzatoknak, mert fontos a velük való együttműködés, hiszen a családok településeken élnek, otthon terveznek, nem pedig a Nemanjina u. 11-ben (a kormány épületében – szerz. megj.) – fűzte hozzá Đukić Dejanović, majd hozzátette, örül annak, hogy a régióban és tágabb környezetében is, Szerbia az újszülöttek számát tekintve pozitív mutatókkal rendelkezik. Nem ez a helyzet a volt Jugoszlávia többi országában, de Románia, Bulgária, Albánia és Magyarország sem tud hasonló adatokat felmutatni.
