2024. március 28., csütörtök

Sok a sakál Erzsébetlak környékén

Évente 40 ragadozót lőnek le a helybeli vadászok, a számuk mégsem csökken

Közép-Bánátban is egyre több a sakál. Falkáik nemcsak a nyulat és a fácánállományt tizedelik meg, hanem csapatban képesek az egyéves őzet is levadászni. Különösen a Császár-tó közelében fekvő Erzsébetlak lakói tapasztalják a jelenlétüket. A Dvorszki család udvarába is bemerészkedtek a sakálok és lemészárolták a nyúlállományt.

Dejan Dvorszki: „Kiürítették” a nyúlketrecet (Kecskés István felvétele)

Dejan Dvorszki: „Kiürítették” a nyúlketrecet (Kecskés István felvétele)

Nem volt nehéz bejutniuk, mivel a kertjük végében kezdődik a falu határa. Dejan Dvorszki elmondása szerint szó szerint szétszedték a drótból és vasból készített nyúlketrecet. Reggelre már csak néhány nyúltetem maradt a ragadozók után.

A sakál a legerősebb ragadozó a vidéken, az emberen kívül nincs ellensége. Elűzi odújából, sőt néha meg is öli a rókát. A borzzal is elbír. Ügyesen elkerüli a csapdákat, nappal szinte láthatatlan. Ő maga rendkívül jól lát és amellett óvatos is. Gyarapodásához hozzájárult a 2800 hektáros, nádasokkal, erdőkkel benőtt erzsébetlaki határ. A Császár-tó természetvédelmi rezervátum is védelmet biztosít számára, mivel azon a területen tilos a vadászat.

– A sakálok ide jönnek a mi területünkre, mert itt találnak maguknak ennivalót. Levadásszák a nyulat, kis őzet meg a fácánt. Ritkább esetben még a vaddisznóktól is ellopják a kismalacot. Évente negyven sakált lövünk le, de a számuk ennek ellenére nem csökken. A minap is sikerült egyet lelőni – hallottuk Ladvánszki Ernő fővadásztól.

Dejan Dvorszki vadász a sakál legjobb ismerője a környéken. Eddig 18 egyedet sikerült ártalmatlanná tennie. A legtöbb állatot madárfütty utánzásával sikerült tőrbe csalnia.

Télen a legkönnyebb tőrbe csalni (Gergely József felvétele)

Télen a legkönnyebb tőrbe csalni (Gergely József felvétele)

A vadászok időnként állati maradványokat helyeznek ki a határba és azzal próbálják odacsalni a vadat. Ez a télen a legkönnyebb.
– Nem tudjuk, hogy mennyi van belőlük, mert lehetetlen őket megszámolni. Néha ott megyünk el mellette, akár fél méterre, de nem ugrik föl. Nagyon ravasz. Ezért a vadászatához sok kutyára van szükség, hogy megérezze, hogy „megemelje” azt a vadat. A sakál egyébként rendkívül szívós és erős állat. Az a legrosszabb, hogy a kutyák félnek tőle. Ha a sakál megfogja a kutyát, megbírja enni is – mesélte Dejan Dvorszki.

Az első sakál a vidéken a múlt század kilencvenes éveiben jelent meg, amikor nagy tűz pusztított a Delibláti-homokpusztán. Azt mesélik, hogy az első nőstényt akkor megölte egy kutya. A vad száma azonban azóta folyamatosan gyarapszik.