2024. április 24., szerda

Szentestének reggelén?

Lehet, hogy százszor vagy ezerszer gyakrabban szerepel a médiumokban a karácsony körüli néhány napon a szenteste kifejezés, mint az év többi napján összesen. Ennek kézenfekvő oka van: a karácsonyt megelőző estét nevezzük így. A köznyelvben ritkán használjuk a vigília kifejezést, ami, persze, más alkalmakkor egyéb egyházi ünnep előestéjén is történhet, pl. húsvét vigíliája. A szenteste a virrasztás estéje, ami az éjféli (mostanában gyakran késő esti) misében teljesedik ki Jézus megszületésével.

Semmiféle nyelvhasználati gondunk nincs a kifejezéssel mindaddig, amíg az ünnep előestéjét szándékozunk kifejezni vele, ám igen komoly zavart okoz a megértésben, ha a beszélő (vagy szövegszerző) az egész ünnep előtti nap jelölésére próbálja kiterjeszteni a kifejezést. Az a szókapcsolat még viszonylag könnyen értelmezhető, hogy „szenteste napján”, amikor nyilvánvalóan a legfontosabb napszakkal igyekszünk behatárolni a teljes napot, azaz december 24-ét. Zavar akkor keletkezik, amikor a szenteste kifejezést a többi napszakra is igyekszünk „átültetni”, márpedig ezek egyenrangúak: az este a délelőttel vagy a reggellel és éjszakával, ezért zavaros szókapcsolatok és mondatok kerekednek ki a próbálkozásokból. A rádióban emlékeket idéző vendégek (gyerekek és felnőttek) meséltek arról, hogy miként ünnepelték korábban a karácsonyt, és olyan kifejezéseket is használtak, hogy „szenteste reggelén”, „szentestén az ebéd” (bár estebéd is létezik, de ezúttal másról van szó), „szentestén délelőtt” stb. Némi töprengés után megfejthető ugyan, hogy az ünnepet megelőző napról meséltek a megkérdezettek, mégis ellentmondásos, ha az derül ki a beszédünkből, hogy az estének van reggele vagy délelőttje. Ennél is értelemzavaróbb volt az a riportalany, aki úgy kezdte mondandóját, hogy „szentestének” milyen hagyományai vannak, de csak néhány mondattal később vált világossá, hogy ő is a teljes nap hagyományait ismerteti, nem kizárólag a szentestéét.

Halvány iróniával jegyzem meg, hogy a mindentudó internethez is segítségért fordultam. Hátha a valóban tudós nyelvészek megoldást kínálnak a dilemmára. A kérdésem így szólt: „Szentestének van reggele?” Erre keresési javaslatként előjött, hogy „szentestén van reggeli?”. Nem jártam tehát szerencsével, ennek ellenére úgy vélem, hogy létezik egyszerű megoldás.

Régebben eléggé következetesen karácsony böjtjének mondták a karácsonyt megelőző napot. Mostanában is hallottam elvétve ezt a kifejezést, bár a Magyar katolikus lexikon szerint a népnyelvben használják. Másutt viszont – népnyelvi vonatkozásokat nem említve – azt írják, hogy karácsony böjtjének estéjét sok helyen szentestének nevezik. Nem kellene tehát a két fogalmat összekeverni. (Mint ahogyan a keddnek nincs szerdája, csak a hétnek; a májusnak nincs júniusa, csak az évnek.) A karácsony böjtje kifejezés eléggé egyértelmű, és még a hagyományoktól sem nagyon távolodott el, hiszen ennek a napnak a menüje (legalábbis az ebéd) javarészt mostanság is húsmentes, böjtös.