2024. március 29., péntek

Bosszút ígértek Szulejmáni búcsúztatásán

Sok áldozattal járó tömegpánik miatt elhalasztották a temetést – Haldoklik az atomalku

Bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat tegnap Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka Kermánban, az amerikai dróntámadásban a minap Irakban meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok temetési szertartásán. A temetést végül el kellett halasztani, mert a gyászmenetben pánik tört ki és a tömeg embereket taposott halálra. Az amerikai akcióra válaszul Teherán közölte: nem teljesíti az atomalkuban vállalt kötelezettségeit.

Irak korlátozza a koalíciós erők mozgását a földön és a légtérben is, sőt már előkészítette a csapatok kivonását. „A nemzetközi koalíció szerepe kizárólag a tanácsadásra, kiképzésre és a fegyverszállításra lesz korlátozva, a fegyveres erői pedig elhagyják az országot” – mondta Abdel-Karim Halaf iraki katonai szóvivő. Németország máris jelezte: kivonja az Irakban állomásozó 130 katonája egy részét.
Az iraki parlament vasárnap nem kötelező érvényű határozatot fogadott el arról, hogy mindegyik külföldi katonának távoznia kell az országból. Adil Abdul-Mahdi ügyvezető kormányfőt pedig felszólította: vonja vissza az amerikai katonák behívására és állomásoztatására vonatkozó kormányzati döntést.

Bagdad azután kérte Washington katonai segítségét, hogy 2014-ben Irak kétharmadát elfoglalták az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái.
Irak most azért háborodott föl, mert az USA múlt pénteken Bagdadban légitámadást hajtott végre, amelyben meghalt Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges egységének vezetője és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az Irán támogatását élvező Népi Mozgósítási Erők iraki ernyőszervezet irányítója. Az akciót az irakiak tudta nélkül hajtották végre.

Szulejmánit, aki Irán második legbefolyásosabb embere volt, tegnap tervezték eltemetni szülővárosában, az ország déli részében található Kermánban. A több százezer fős gyászmenetben azonban pánik tört ki, a nagy tumultusban legalább ötven embert halálra tapostak. A sérültek száma a kétszázat is meghaladja.

Az óriási zűrzavar miatt el kellett halasztani a temetést, amelynek új időpontja még nem ismert.

Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka a temetés előtti szertartáson mondott gyászbeszédben bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat a tábornok meggyilkolásáért. Szavaira a tömeg egyebek közt a Halál Izraelre! és Halál Amerikára! jelszavakat skandálta.

Előzőleg több városban is búcsúztatót tartottak. Teheránban Ali Khamenei ajatollah, az ország legfontosabb vallási és politikai vezetője, legbefolyásosabb személyisége mondta el az iszlámban hagyományos temetési imát. A hétfői szertartáson százezrek vettek részt, többek közt megjelent Haszan Rohani államfő is. Ilyen, több várost érintő gyászceremóniára eddig nem volt példa, még Ruhollah Khomeini ajatollahnak, az 1979-es iráni iszlám forradalom vezérének, az ország későbbi vezetőjének a halálakor sem rendeztek ehhez hasonlót.

Bagdad azt állítja, hogy Szulejmáni tábornok vendégként tartózkodott Irakban, és látogatása belügy volt. Irak ezért az ország szuverenitása és az amerikai csapatok jelenlétének feltételeiről szóló megállapodás megsértésének minősítette az amerikai légicsapást.

Teherán pedig bosszút ígért „a megfelelő helyen és időben”. A revans pedig „történelmi rémálom lesz az amerikaiak számára” – fenyegetőzött tegnap Ali Samhani admirális. A nap folyamán az iráni parlament törvényben terrorista csoportnak minősítette az amerikai hadsereget.

A Szulejmáni meggyilkolását elrendelő Donald Trump amerikai elnök többször is ellencsapásokat helyezett kilátásba, ha Irán beváltja fenyegetéseit,

Irakot pedig szankciókkal fenyegette meg, ha az távozásra szólítja fel az amerikai katonákat. Trump jelezte: több milliárd dolláros számlát nyújt be Bagdadnak, ha az amerikai katonákat kötelezik az ország elhagyására.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter ugyanakkor cáfolta, hogy az USA katonái Irakból való kivonására készülne. Közölte: a Fehér Ház nem hozott döntést csapatkivonásról, sőt tervbe sem vette a távozást, vagy annak előkészítését. Mindazonáltal kifejtette: Washington az egész térségben újrapozícionálja haderejét.

Sokan attól tartanak, hogy nyílt katonai összecsapásra kerül sor az USA és Irán között. Mások ezt nem tartják valószínűnek, s úgy vélik: Irán igyekszik elkerülni a hagyományos háborút, ám a térségben vállalkozhat szabotázsakciókra és korlátozott katonai műveletekre.

Az iráni tábornok meggyilkolása miatt egyre nagyobb a feszültség a Közel-Keleten. A kívülállók megpróbálják csillapítani Teheránt és Washingtont.    

Irán legfontosabb vetélytársaként és ellenfeleként Szaúd-Arábia is a feszültség csökkentését sürgette.

Pekinget is aggasztja a válság. Keng Suang kínai külügyi szóvivő önmérsékletre szólította föl az érintetteket a béke és a stabilitás megőrzése érdekébe. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a napokban végrehajtott kockázatos katonai műveleteivel Washington szembe ment a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival.

Iránnak tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától és mindenfajta provokációtól, legfontosabb ugyanis megakadályozni, hogy elmérgesedjen a helyzet, illetve újabb konfliktus alakuljon ki – ezt már a NATO-főtitkár mondta a katonai szövetség legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti ülése után. Jens Stoltenberg hétfőn Brüszelben kijelentette: a NATO és szövetségesei kiállnak Washington mellett Szulejmáni tábornok meggyilkolása ügyében, egyszersmind aggodalmukat fejezik ki a régió egészét destabilizálni képes iráni atomtevékenység, s Teherán terrorcsoportokat támogató politikája miatt. A NATO egyetért abban, hogy sohasem lehet atomfegyver Irán birtokában, továbbá minden felet felelősségteljes viselkedésre és önkorlátozásra szólít föl.

Míg egyesek a békét igyekeznek megőrizni, mások az iráni atomalkut próbálnák megmenteni. Teherán ugyanis vasárnap közölte: már nem tartja magára érvényesnek a 2015-ben kötött egyezményt atomprogramja korlátozásáról, nem teljesíti az abban vállalt kötelezettségeit. A megállapodás garantálta, hogy a rezsim nem fejleszt ki atombombát.

Az atomalku felmondásával azonban Irán akár olyan minőségű uránt is előállíthat, amely alkalmas atomfegyver elkészítésére. Valószínűtlen azonban, hogy Teherán erre készülne, hiszen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA) vállalt együttműködést mégis fenntartja.

A bécsi székhelyű IAEA máris jelezte, hogy szakemberei folytatják az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzését. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes pedig azt mondta, hogy még nem halott a nukleáris megállapodás, Teherán kész ismét teljes mértékben eleget tenni a szerződéses kötelezettségeinek, ha visszavonják az ellene elrendelt szankciókat.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Teherán döntésére reagálva közölte: a nukleáris megállapodás betartása (mindegyik fél részéről) a jelenlegi helyzetben fontosabb, mint valaha a regionális stabilitás és a globális biztonság érdekében. Josep Borrell elmondta: sajnálja Irán döntését, de felszólította az ottani vezetést, hogy gondosan mérlegeljen a kialakult helyzetben.

Az orosz külügyminisztérium is egyetért abban, hogy az atomalku aláíróinak mindent meg kell tenniük a megállapodás megőrzéséért.

Előre be nem jelentett látogatásra Damaszkuszba érkezett tegnap Vlagyimir Putyin orosz államfő, ahol Bassár el-Aszad szíriai elnökkel találkozott. Meghallgatták a harcok dúlta szíriai térségekről szóló jelentést. Putyin méltatta a hatalmas előrelépéseket a szíriai állam működésének és az ország területi integritásának a helyreállításában. (Forrás: MTI)