Ezrek kísérték utolsó útjára szombaton Bagdadban az iráni Szulejmáni tábornokot és az Irán támogatását élvező iraki katonai szövetség vezetőjét, akik előző nap vesztették életüket egy amerikai légicsapásban az iraki főváros közelében. A gyászszertartáson részt vett Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnök, Hádi al-Ameri házelnök, Núri al-Máliki volt kormányfő és a síita Irán-barát parlamenti frakciók több vezetője. A feketébe öltözött, dühös gyászolók Amerika-ellenes jelszavakat skandáltak, és bosszút követeltek.
A katonai járműveken szállított tíz holttestet kísérő tömeg iraki lobogók és az iraki milíciák zászlai alatt először a bagdadi Kadhim imám szentélyéhez vonult, majd a gyászszertartás után a menet Kerbela és Nedzsef síita szent városokba indult, ahol Muhandiszt és iraki társait eltemetik.
Vasárnap Bagdadból a délnyugat-iráni Ahvázba érkezett Szulejmáni holtteste. A városban több százezren vonultak az utcára, hogy nyilvánosan is meggyászolják a tábornokot. A feketébe öltözött emberek egyebek közt a Halál Amerikára! jelszót skandálták. A tervek szerint a koporsót hétfőn továbbviszik Komba, majd Teheránba. Szulejmánit kedden temetik el szülővárosában, a dél-iráni Kermánban.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője kemény megtorlással fenyegetett pénteken amiatt, hogy az amerikai haderő megölte a legbefolyásosabb iráni katonát. A támadásra a parancsot kiadó Donald Trump amerikai elnök azt hangsúlyozta, hogy azért hajtottak végre célzott légicsapást Bagdadban, hogy megelőzzenek, ne megindítsanak egy háborút.
Óva intette Iránt a megtorlástól Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Pompeo az Iran International nevű televíziós csatornának adott interjút, amelynek leiratát szombaton hozta nyilvánosságra az amerikai külügyminisztérium. A külügyminiszter elmondta: Szulejmáni olyan támadásokat tervezett, amelyek amerikaiak és irakiak százainak halálához vezethettek volna, Washington ezért döntött úgy, hogy likvidálja.
Szulejmáni megölése után az iráni külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő svájci nagykövetet. Irán állítása szerint az Egyesült Államok azt üzente neki, hogy „álljon bosszút, ha akar, de a megtorlás legyen arányos”. Svájc pénteki közlése szerint nagykövete átadott egy üzenetet az Egyesült Államok utasítására, de annak tartalmát nem ismertette.
Madzsíd Taht-Raváncsi iráni ENSZ-nagykövet pénteken arra figyelmeztetett: Irán válaszként katonai akciót hajt végre. „A katonai akcióra válasz a katonai akció” – mondta a CNN hírtelevíziónak adott interjúban. Az akció idejét és helyét Teherán önállóan eldönti – tette hozzá.
Teherán kíméletlen bosszút ígért „a megfelelő helyen és időben” Szulejmáni halálát követően. Golámali Abuhamzeh, az iráni Forradalmi Gárda Kermán tartományi parancsnoka egy sor lehetséges célpontot említett megtorlásul, köztük a Perzsa(Arab)-öblöt, amelyen keresztül a globális olajfogyasztás körülbelül 20 százalékát szállítják át tartályhajók.
„A Hormuzi-szoros létfontosságú a Nyugat számára, és számos amerikai romboló és hadihajó kel át rajta” – mondta Abuhamzeh pénteken a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint. „Irán már rég azonosította a fontos amerikai célpontokat a térségben (...). A régióban mintegy 35 amerikai célpont van a hatókörünkben, illetve Tel-Aviv is” – tette hozzá.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bírálta az európai szövetségeseket, mondván, „nem voltak valami segítőkészek” Kászim Szulejmáni iráni tábornok ügyében. A Fox News csatornának adott interjúban pénteken Pompeo elmondta: telefonon beszélt a világ különböző vezetőivel, hogy tájékoztassa őket a Bagdad közelében végrehajtott amerikai légicsapásokról. „Beszéltem térségbeli partnereinkkel, hogy elmagyarázzam nekik, mit és miért csináltunk, és hogy a támogatásukat kérjem. Mindnyájan fantasztikusak voltak” – mondta Pompeo. „De az egyes partnereinkkel folytatott megbeszéléseim nem sikerültek olyan jól. Őszintén szólva az európaiak nem voltak annyira segítőkészek, mint amennyire reményeim szerint lehettek volna” – fogalmazott. „A briteknek, a franciáknak, a németeknek, mindenkinek meg kell értenie, hogy az, amit tettünk, amit az amerikaiak tettek, az életeket mentett Európában is” – tette hozzá.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szombaton közölte: megvitatta a közel-keleti helyzetet Heiko Maas német és Vang Ji kínai külügyminiszterrel, és egyetértettek abban, hogy el kell kerülni a feszültség további élezését.
Mindnyájan hangsúlyozták, hogy fontos megőrizni Irak szuverenitását és a stabilitást általában az egész térségben, valamint azt is, hogy Iránnak nem szabad újra megsértenie a nukleáris programjáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodást.
A kínai külügyminiszter szombaton beszélt iráni kollégájával, Mohamed Dzsavád Zaríffal is. Vang rámutatott: az Egyesült Államoknak fel kell hagynia azzal, hogy visszaél az erő alkalmazásával, és párbeszéd révén kell megoldásokat keresnie. Vang Ji kijelentette, hogy az amerikai hadsereg kockázatos magatartása sérti a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit, valamint a feszültség és zűrzavar fokozódásához vezet a térségben.
Közös válasz kidolgozására hívta fel Haszan Róháni iráni elnök Recep Tayyip Erdogan török államfőt – jelentette szombaton az IRNA iráni állami hírügynökség. Az IRNA szerint a felek a telefonbeszélgetés során megbeszélték a tábornok megölésének következményeit a térségre nézve.
Öltönybe bújt terroristának minősítette Donald Trump amerikai elnököt az iráni távközlési miniszter, a külügyminiszter pedig arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy háborús bűncselekménynek számít a kulturális helyszínek elleni támadás.
Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter nem sokkal az után szólalt meg az ügyben, hogy az amerikai elnök a hét végén kijelentette, az Egyesült Államok kész csapást mérni ötvenkét iráni helyszínre, köztük olyanokra is, amelyek fontosak az iráni kultúra számára. Leszögezte: Washington súlyosan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy pénteken célzott támadással Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot.
Mohamad Dzsavád Dzsahromi iráni távközlési miniszter a Twitteren „öltönyös terroristának” nevezte Trumpot, akit Hitlerhez, Dzsingisz kánhoz és az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez hasonlított.
Az iraki parlament vasárnap rendkívüli ülést tart, amelynek során képviselők várhatóan olyan javaslatot terjesztenek elő, miszerint a kormány kezdeményezze a Trump-kormányzatnál az Irakban állomásozó mintegy ötezer amerikai katona kivonását. „Semmi szükség az amerikai csapatok jelenlétére a Dáis (Iszlám Állam) megsemmisítése után” – jelentette ki Ammár as-Sibli síita törvényhozó, a parlament jogi bizottságának tagja, hozzátéve, hogy az iraki hadsereg önállóan is képes megvédeni az országot.
Keretek közé kell szorítani Irán gaztetteit, ugyanakkor a feszültség csökkentésére és a helyzet stabilizálására van szükség – jelentette ki Dominic Raab brit külügyminiszter vasárnap a Sky News hírtelevízió műsorában. Raab jelezte, hogy még a nap folyamán iráni hivatali partnerével, Mohamad Dzsavád Zaríffal tervez tárgyalni, miután telefonon már egyeztetett Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnökkel és Barham Száleh iraki elnökkel. „Csökkenteni akarjuk a feszültséget, kiutat keresünk ebből a válságból. Nem szeretnénk nagy háborút a Közel-Keleten. Ebből ugyanis csak a terroristák, illetve az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) húzna hasznot” – hangoztatta Raab. A brit külügyminiszter kijelentette, Szulejmáni tábornok „egy regionális fenyegetés” volt, és megérti az Egyesült Államok helyzetét.
Arra a kérdésre, hogy jogszerű volt-e Szulejmáni likvidálása, Raab így felelt: „Szulejmáni tábornok munkaköri leírásához tartozott, hogy fenntartsa a kapcsolatot (az Iránhoz kötődő) szervezetekkel és a milíciákkal ... és támadásokat hajtson végre az (Irakban) törvényesen jelen lévő nyugati országokkal szemben, és ilyen körülmények között világosan alkalmazható az önvédelemhez való jog.”
Raab közölte azt is, hogy Nagy-Britannia minden szükséges intézkedést megtesz, hogy csökkentse a brit állampolgárokra, diplomáciai képviseletekre és katonai személyzetre leselkedő veszélyeket, miután szombaton figyelmeztették a brit állampolgárokat, ne utazzanak Irakba, illetve Iránba. Hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy van lehetőség a diplomáciai rendezésére.
Ben Wallace brit védelmi miniszter szombaton késő este jelentette be, hogy Nagy-Britannia két hadihajót – a Montrose fregattot és a Defender rombolót – küld a Hormuzi-szorosba a tengeri hajózás biztonságának szavatolására.
Meghívta Brüsszelbe az iráni külügyminisztert Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki ismét a Közel-Keleten kialakult feszültségek csökkentésére szólított fel.
Az Unió vasárnap kiadott közleménye szerint Borrell az előző nap telefonon folytatott beszélgetés során hívta brüsszeli látogatásra Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert. Az esetleges vizit pontos dátumáról nem esett szó a közleményben.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy visszafogottságra van szükség, és arra, hogy elkerüljenek újabb, a feszültséget tovább fokozó cselekményeket. Fontosnak nevezte az Iránnal 2015-ben Bécsben kötött hathatalmi atommegállapodás betartását. Borrell jelezte, hogy a kész közvetítő szerepet vállalni az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktusban.
