Nemcsak a vírus terjed a világhálón: a vitamin is…

...hogy még egészségesebb legyen! Megéri a pénzét! Ezreken segített… Időt spórolunk vele! – ilyen és ehhez hasonló szalagcímek sokaságát fedezhetjük fel az internet végtelen tárházában, amennyiben táplálékkiegészítők után kutatunk. Csodálatos hatást és pillanatnyi gyógyulást ígérnek az állítólag egészséges életmódra „szakosodott” oldalak. A figyelmesebb olvasó azonban felfedezi a piros masnival becsomagolt, többnyire egy terméket előnyben részesítő olvasmányokat. Az isteni csoda mögött nagyon is emberi cél lapul: a fogyasztói társadalmunk alapja ugyanis a jó reklám…

Szerbiában évente 368 ezer csomagot rendelnek meg interneten keresztül, amelyek 60 százaléka (pontosabban 228 ezer küldemény) törvényellenesen kerül a vásárlókhoz. A Statisztikai Hivatal adatai szerint országunkban 1,6 millióan rendszeresen vásárolnak on-line, azaz főként az interneten szerzik be a számukra szükséges cikkeket. A böngészők 6,6 százaléka, azaz 116 ezren a gyógyászati szerekhez is így jutnak hozzá. A felhasználókat a Szerbiai Gazdasági Kamara több ízben is figyelmeztette az interneten beszerzett gyógyszerek és táplálékkiegészítők ellenőrizhetetlen minőségére. A felmérések szerint ugyanis a világhálón beszerezhető dietetikus termékek túlnyomó része kétes eredetű, ellenőrizetlen és nem jóváhagyott termék.

Törvényes úton tavaly 231 cég üzletelt táplálékkiegészítőkkel az interneten keresztül országunkban. A kereskedelmi hálózat 12,2 milliárd dináros forgalmat valósított meg. A táplálékkiegészítők iránti kereslet tehát már nálunk is hatalmas méreteket ölt. Az egyszerű és gyors vásárlási lehetőség sokakat elcsábít: az emberek jelentős része önmaga gyűjti be az adatokat arról, hogy mi is jelenthet megoldást a problémájára. Az internet világa pedig szívesen „okít”: megmondja mi a bajunk, és azonnali megoldást is kínál. Sorban állás, orvos és kivizsgálás nélkül. Ráadásul olcsóbban.

Nézzük csak, min spórolunk…

A szakember tanácsát az on-line, láthatatlan orvosokkal helyettesítjük. Legtöbbször persze nem nézünk utána a cikk szerzőjének. Ha mégis erre vetemedünk, akkor az esetek többségében rádöbbenhetünk, hogy nincs feltüntetve sem az író, sem annak a szakképesítése. Tulajdonképpen mindegy is, hisz legyünk őszinték: hányan járnánk utána, hogy a világhálón rendelő dr. Nevesincs Mindentudó hol és hogyan szerezte meg a diplomáját?

Feltételezzük azt is, hogy a táplálékkiegészítők nem lehetnek ártalmasak az egészségünkre. Hisz nem gyógyszerekről van szó, így kivizsgálásokra sincs szükség... Az igazi, hús-vér szakemberek azonban nem győzik hangsúlyozni, hogy nem mindegy, mit mivel szedünk, és az sem, hogy milyen táplálékkiegészítőt milyen étrenddel társítunk. Bizonyos állapotokban, mint a terhesség, a szakember által előírt diéta és egyes betegségek ideje alatt ugyan hasznosak lehetnek, ám akkor is kivizsgálások alapján kell kiválasztania a kezelőorvosnak a megfelelő terméket. A táplálékkiegészítők ugyanis nem pótolhatják a vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, fehérjék és esszenciális zsírsavak napi bevitelét, ezeket ugyanis továbbra is az öt étkezés által kell szervezetünkbe adagolni. Az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) figyelmeztetése szerint a termékek célja, hogy kiegészítse a személy étrendjét, de nem helyettesítheti az étkezést. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy „szezonális vitaminhiány” nem létezik, amennyiben kiegyensúlyozott étrendet követünk. Így megfelelő táplálkozás mellett télen, a vírusok időszakában sincs szükség arra, hogy akár megelőzésként is fogyasszunk táplálékkiegészítőket.

Abba sem gondolunk bele igazán, hogy miért olcsóbb az olcsóbb. Megszoktuk ugyanis, hogy a gyógyszertárakban beszerzett termékek ellenőrzötten jutnak el hozzánk, így a bizalmunkat automatikusan kiterjesztjük az internetes eladásokra is. A Szerbiai Gazdasági Kamara viszont épp az ellenkezőre hívja fel a figyelmünket: felmérésük szerint a világhálón vásárolt termékek többségét nem hagyta jóvá az Egészségügyi Minisztérium. Huszonhét közösségi oldal véletlenszerű kiválasztásával 4420 be nem jegyzett táplálékkiegészítőhöz jutottak az elemzők, és ezek értéke (a raktáron levő készlet felmérése nélkül) 7,8 millió dinár volt. Ezen termékek törvényes bejegyzése és ellenőriztetése csaknem 177 millió dinárba került volna a sokszor ismeretlen terjesztőknek. Nem csoda hát, hogy olcsóbban tudták forgalmazni azokat a táplálékkiegészítőket, amelyek sok esetben hamisítványok voltak, tiltott összetevőket tartalmaztak, és be nem jegyzett laboratóriumokban készültek.

A szerb belügyminisztérium kriminológiai igazgatóságának adatai szerint minden harmadik lakos, aki gyógyászati szert, eszközt vagy táplálékkiegészítőt vásárol az interneten, pórul jár. A világhálón beszerezhető termékek egyharmada ugyanis hamisítvány, amely szó szerint föld alatti, tiltott laboratóriumban készül, így összetételük, azonkívül, hogy nem egyezik a címkén feltüntetett adatokkal, még egészségre ártalmas elemeket is tartalmaz – mondta Mikailo Tijanić kriminológus a Novosti lapnak. A szakember szerint a problémával világszerte küzdenek a rendvédelmi és egészségügyi szervezetek és intézmények. A lakosok tehát jobban járnak, ha a táplálékkiegészítőket és más gyógyászati szereket továbbra is a hagyományos úton szerzik be. Ha mégis a világhálón szeretnének hozzájutni ezekhez a szerekhez, akkor viszont ajánlatos olyan fórumokról rendelni, amelyeket a felhasználók is minősíthetnek. A vásárlók ajánlása bizonyos szintű biztonságot jelenthet, bár ez sem zárja ki teljesen a hamisítványok és az ellenőrizhetetlen termékek terjedését az interneten – tette hozzá a rendőrségi tanácsadó.

Ahhoz, hogy egy táplálékkiegészítő Szerbiában kereskedelembe kerüljön, regisztrálni kell az Egészségügyi Minisztérium dietetikus termékeket jegyző adatbázisába. Ezt megelőzően a terméket az erre a célra felhatalmazott állami laboratóriumokban ellenőrzik, majd a Gyógyszerészeti Kar szakemberei véleményezik és kategorizálják a hatályban levő törvényes rendelkezések alapján. A táplálékkiegészítőkre vonatkozó szabályzat szerint a dietetikus termékek összetevői egységenként nem jelenhetnek meg akkora mennyiségben, hogy jelentős hatásuk legyen a szervezetre – ellenkező esetben ugyanis már gyógyszernek minősülnek.

Summa summarum: holnap a C-vitamin helyett savanyú káposztát eszek. Sorban állás nélkül, szakember tanácsára, és olcsóbban.