Megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit a zágrábi bíróság a Mol és a volt horvát miniszterelnök elleni perben az eljárást a helyszínen követő, független jogászok szerint, akiket Hernádi Zsolt ügyvédei kértek fel az eljárás menetének ellenőrzésére.
A File Communications ügynökség csütörtökön juttatta el az MTI-hez a Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja jelentéséről készült összefoglalót. A felkért megfigyelők tevékenységét szabályozó protokoll értelmében a szakértők nem állnak egyik fél oldalára sem a tárgyalás során – szögezték le.
A Zágrábi Megyei Bíróság elsőfokon bűnösnek mondta ki Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját a volt horvát miniszterelnök, Ivo Sanader megvesztegetésében. Az ítélet szerint Sanader a megvesztegetésért cserébe egyezett bele, hogy a Mol átvegye a horvát INA energiavállalat vezetését. Az ítéletet közvetlenül azelőtt hozták meg, hogy Horvátország átvette az EU soros elnöki tisztségét.
Az időközi jelentésben a független jogi megfigyelők (Trial Monitors) elfogultsággal vádolják a horvát államügyészeket, akik szerintük megsértették a vádlottak tisztességes tárgyaláshoz való jogát.
A 182 oldalas szakértői időközi jelentés szerint a Zágrábi Megyei Bíróság nem teljesítette a független és pártatlan törvényszék feltételeit. A jelentés elfogultnak nevezi Turudić bírót a horvát állam irányában, mint írják, „a bíró megsértette többek között Az emberi jogok európai egyezményének (ECHR) 6. cikk (1) bekezdésében foglaltakat.”
„Megfigyeltük a bizonyítási eljárást annak 2019. II. 4-ei megkezdésétől egészen 2019. XII. 16-ai váratlan lezárásáig. Úgy gondoljuk, hogy az USKOK (horvát állami korrupcióellenes ügynökség) eljárási magatartása és a tárgyalás e szakaszának minősége számos tekintetben nem felelt meg a nemzetközileg elfogadott tisztességes eljárás szabályainak” – áll a jelentésben.
A jelentés jelentős szabálytalanságok széles körét emeli ki az eljárásban, többek között a védelem egyértelmű akadályoztatását: a megfelelő felkészülési idő megvonását; a nyilvánosság kizárása a tárgyalás kulcspillanataiban anélkül, hogy a bírósági naplóban feljegyzésben rögzítették volna, sértve ezzel a nyilvános tárgyaláshoz való jogot; a bíróság előírta hivatalból kirendelt (ex officio) ügyvédet, megsértve ezzel a szabad ügyvédválasztás jogát.
A vád mindezeken felül olyan megkérdőjelezhető tanúkra támaszkodott, akik pénzmosásban érintettek és velük szemben büntetőjogi vizsgálat van folyamatban. Az Időközi Jelentés hibáztatja az USKOK-ot azért, mert szisztematikusan elmulasztotta megvizsgálni a vád koronatanúját, Robert Ježićet és üzleti partnerét, Stephan Hürlimann svájci ügyvédet – állapították meg a megfigyelők.
„Nem úgy tűnik, mintha Hürlimann szerepét az állítólagos megvesztegetéssel kapcsolatos pénzmosásban sikerült volna teljes egészében kivizsgálni. Az USKOK képtelen volt kinyomozni az ügy Ježićtyel kapcsolatos releváns területeit és a vizsgálat lefolytatása az elfogultság problémáját is felveti. Ježić hitelessége megkérdőjelezhető bűnrészessége, 5 millió eurós haszonszerzése és a Hernádi Zsolt elítélésében való személyes érdekeltsége miatt” – fogalmaztak a jelentésben.
Ježić, aki elmondása szerint közvetítője volt az állítólagos megvesztegetési pénzeknek, nem tudta a bíróságnak beszolgáltatni azt a bizonyos 5 millió eurót, amelyet az állítólagos megvesztegetési tranzakciókért kapott. Eközben az USKOK-ról megállapították, hogy indokolatlanul figyelmen kívül hagyta Fazekas Imre olajipari tanácsadó és Mikhael Gutseriev orosz olajvállalkozó kulcsfontosságú tanúvallomását, amelyekből az derül ki, hogy a vitatott 5 millió eurót valójában Ježić lopta el egy titkos orosz lobbiakció érdekében, amelynek célja a Krk kikötőjén áthaladó új európai gáztranzit feletti irányítás megszerzése volt.
A jelentés szerint a komoly szabálytalanságok miatt nem lehet tisztességes tárgyalásról beszélni, így az ítélet – amit röviddel azelőtt hoztak, hogy Horvátország átvette az Európai Tanács elnöki tisztségét – súlyosan megsérti a tisztességes tárgyalásra vonatkozó EU-s és nemzetközi előírásokat.
