2024. április 20., szombat

Szabadkai krónikák

Megjelent az Ex Pannonia legújabb száma

Megjelent a Szabadkai Történelmi Levéltár folyóiratának 23. száma. A kiadvány a következő helytörténeti tanulmányokat tartalmazza: Stevan Mačković: A Szabadkán beiratkozott első egyetemi hallgatókról, Dejan Mrkić: A régi vámház és a keskeny felüljáró, Halász Tibor: Az első Szabadkai gyermeknapok 1907-ben és 1908-ban, Leonila Pavlović: A bajmoki „Proleterka” kendergyár története és szervezeti modellje, Kőfalviné Ónodi Márta: Szabadkai krónika. Adalékok a bácskai Miasszonyunk Kalocsai Iskolanővérek történetéhez, különös tekintettel a Szabadkai kolostorra a második világháború idején, Csúszó Dezső: A szabadkai mentőszolgálat története. Emlékezés dr. Bartha (Buchwald) Antalra, Szlávics Károly: Szabadka Szabad Királyi Város Földműves Iskolája Palicson. A helytörténelem mellett a szám tartalmaz egy tanulmányt az archivisztika területéről, amely a következő: Tijana Rupčić: Mi történjen, ha megsemmisültek az anyakönyvek? Az észak-bánáti zsidó hitközségek esete. A Levéltári Anyag címszó alatt két tanulmány olvasható: Zoran Vukelić: Zlatko Balaković – Az első szabadkai díszpolgár, Mészáros Zoltán: Adalékok Jovan Mikić (Spatak) életrajzához. Egy munka irodalomjegyzéket közöl: Papdi Izabella – Emil Libman – Zorica Libman: Szabadka az az egészségügyre vonatkozó irodalmának jegyzéke 2010. és 2018. közötti időszakban. Három írás a levéltári tevékenységbe enged bepillantást: Tamara Petković: A Szabadkai Történelmi Levéltár 2018. évi Évkönyve, Tatjana Segedinčev: Az 5. ICARUS Napok Horvátországban, és az ICARUS 23. alkalommal megtartott Évi Közgyűlése: Interactive Archives: Digital Challenges & Collaborative Networks, Dijana Borenović: Laura Papo Bohoreta és a Szarajevói Történelmi Levéltár. A sort egy könyvismertető zárja, amely a következő: Nenad Obradović: Jovan Nenad személye, kora és hagyatéka (Boris Stojkovski: Car Jovan Nenad, život, delo i nasleđe Crnog Čoveka, Szerb Intézet, Budapest, 2018.)

A fenti munkák közül kiemeljük Csúszó Dezső tanulmányát, amely dr. Bartha (Buchwald) Antal munkásságát mutatja be, akinek a kezdeményezésére Szabadkán megalakult az első mentőszolgálat. A tanulmányból kiderül, hogy Szabadkán az 1860-as években a vasút megjelenésével, az ipari gyors fejlődésével és a lakosság számának növekedésével megnőtt az olyan baleseteknek a száma, amelyek sürgős beavatkozást igényeltek. 1896. szeptember 12-én állt szolgálatba egy vöröskeresztes jellel ellátott fekete tűzoltókocsi, amely ellátta a mentőszolgálatot. Állomáshelye az akkori Városháza udvarában volt. A szolgálat mentőorvosa és osztályparancsnoka dr. Bartha Antal volt. Csúszó Dezső tanulmányában a mentőszolgálat kezdetei mellet feleleveníti a mentőszolgálat kezdete 110 és 120 éves évfordulójának megünneplését is, valamint közli a szabadkai mentőszolgálat munkatársainak 1896 és 2016 közötti névsorát is.