2024. április 18., csütörtök

Csáth Géza sírjánál

Szabadkán, a Bajai úti temetőben van eltemetve a fiatalon elhunyt író, de ráakadni a sírra szinte lehetetlen

Száz évvel ezelőtt halt meg Csáth Géza. „Az anyag, az érzékek írója volt, a testé, a fájdalomé, a gyönyöré, de mindenekfelett annak a kísérletezésnek az írója, melybe belepusztul a test” – írta róla Illés Endre. A morfiumfüggő Csáth életének utolsó éveiről unokatestvére, Kosztolányi Dezső számolt be a Nyugatban: „Leírhatatlanul sokat szenvedett. Vértanú testén nem volt egyetlen fillérnyi helyecske sem, melyet föl ne tépett volna az oltótű. Tályogok keletkeztek rajta, és szíjakkal kötötte át lábát, hogy valahogy vánszorogni tudjon. Így dolgozott évekig...”

Brenner József, írói nevén Csáth Géza csodagyerek volt. Már tizenévesen zenekritikákat írt, a budapesti Zeneakadémiára saját szerzeményével felvételizett, kiválóan festett, rajzolt, később a freudi módszertant továbbgondolva figyelemre méltó szakmunkát írt. Mire elvégzi az orvosi egyetemet már befutott íróként tartják számon. Kosztolányi hármasművésznek nevezte, ma az irodalomtörténészek multitalentumnak hívják. Tehetséges és különös volt. Habzsolta az életet. Derékba tört pályája dacára a fennmaradt alkotások fontos állomásai a modern magyar irodalomnak és a zenekritika-írásnak.
Kosztolányit 1919-ben egy szabadkai ismerőse értesítette arról, hogy Csáth Géza Regőcén, ahol orvosként dolgozott, megölte feleségét. „Így történt, hogy feleségét július 22-én délután a rendelőszobában három revolverlövéssel agyonlőtte. A szerencsétlen asszonyt kislánya mellett érte az első lövés, még volt annyi ereje, hogy a szomszédsághoz meneküljön, hol egy óra múlva meghalt. Utána Csáth Géza fölvágta karján az ereit és nagy adag morfiumot is vett be, de egy szerb katonaorvos rögtön gyomormosást végzett, bekötözte őt s megmentette az életnek.”
Regőcéről a szabadkai kórházba szállították. Elméje már megbomlott. Szeptember 11-én megszökött a kórházból és gyalogosan, kórházi ruhában, elindult a magyar határ felé. A Halasi úton betért nagybátyja gyógyszertárába, hogy morfiumot szerezzen, de csak pénzt kapott. A feltételezések szerint itt lophatott egy kis fiolába csomagolt gyorsan ölő mérget.
Kelebiánál, a szerb demarkációs vonalon a katonák feltartóztatták és vissza akarták toloncolni. A feljegyezések szerint Csáth Géza könyörgött, hogy inkább lőjjék agyon, csak ne vigyék vissza. Ekkor, az egyik változat szerint ott helyben bevette a gyorsan ölő mérget és meghalt. A másik változat szerint a határról bevitték kihallgatásra és ott végzett magával.
Szabadkai városi legenda, hogy 1919. szeptember 11-én a Nemzeti Kaszinó ( a Városi Könyvtár mai épülete) elé a délutáni órákban begördült egy szénásszekér. A széna között egy holttesttel. A kocsis bement a kávéházba segítséget kérni, hogy kiderüljön, kit kellett behozni a városba a katonák parancsára. Csáth Géza apja is a kévéházban volt, ott kártyázott, ő azonosította a 32 éves fiát.
Kevés olyan író van – én nem ismerek egyet sem –, aki olyan sokáig írt naplót, mint Csáth Géza. Mindössze 10 éves volt, amikor nekikezdett a naplóírásnak, és haláláig mintegy 1100 oldalnyi feljegyzést vetett papírra. Ebből most rengeteg információ kiolvasható arról, hogy mi érdekelte, hogyan vélekedett egy-egy színházi bemutatóról, mit gondolt az őt körülvevő világról, és nyomon követhető benne szex- és drogfüggősége is. Csáth naplója és ezáltal az élete is azért válik egyedivé, mert ő maga írja meg sebészi precizitással a szenvedéstörténetét naplóiban. Az írás számára olyan szükséglet volt és olyan természetes, mint másnak a levegővétel.
Innen tudjuk azt is, hogy Csáth Géza még életében megbízta öccsét, Dezsőt, hogy halála esetén juttassa fel szívét, agyát és máját Budapestre, a Moravcsik Klinikára, hogy ott megvizsgálják. Azt szerette volna, ha a morfium hatásának kutatása előbbre viszi a tudományt. Hipohondriája miatt kezdett el drogozni még 1910-ben. Azt hitte, kordában tudja majd tartani morfiumfüggőségét, de a kábítószerek egy idő után átvették tőle az irányítást. Öccse teljesítette kérését és agyát formalinba helyezve eljuttatta Budapestre, ám mire a szerv megérkezett, már vizsgálthatatlan állapotban volt. Ezért a Moravcsik Klinika kertjében eltemették. Oda, ahol korábban orvosként dolgozott.
Csáth Géza földi maradványait a szabadkai Bajai úti temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Dévavári Beszédes Valéria sajtónyilatkozataiból tudjuk, hogy a hetvenes években, mivel seki sem fizette a temetői illetéket, Brennerék családi sírhelyét eladták. Egy bunyevác család vette meg a kriptát. Az ott lévő csontokat összegyűjtötték egy ládikába és lejjebb helyezték. Azóta rá temetkeznek.

Csáth Géza ide volt eltemetve (Gergely Árpád felvétele)

Csáth Géza ide volt eltemetve (Gergely Árpád felvétele)


Amikor sok évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy megkeresen a Csáth-sírt, órákat bolyongtam a temetőben. Nem találtam, pedig tudtam, hogy a Serec család feliratot kell keresni. Hicsik Dóra szabadkai könyvtáros vezetett végül el a sírhoz. Akkor még látszott, ahogyan lecsiszoltatták a Brenner nevet a sírkőről, és rávésették az új tulajdonos családnevét. Csáth Géza lányát, Olgát öccse nevelte fel. A hetvenes években még élt (öt évvel ezelőtt Székely Endre zeneszerző özvegyeként halt meg Budapesten), amikor a sírhelyet eladták, lehet, hogy őt nem értesítették az eladásról vagy az is lehet, hogy nem akarta megmenteni ezt a kriptát a rossz emlékek miatt.
Ma, ha valaki megpróbálná megkeresni a sírt, segítség nélkül bizonyára nem találna rá. Az idén megjelent Czékus Géza helytörténész és Tóth Tamás temetőkutató a Szabadkai és palicsi temetőkben nyugvó jeles, nevezetes személyek sírhelye  című könyve, amelyben koordináták jelölik a jeles személyek sírhelyét. Csáth Géza sírja a könyv szerint a 49º 5´ 35.9" É, 19º 38´ 44,7" K koordináták által behatárolt helyen található. Ez az egyetlen segítség, hogy a szabadkai író jeltelen sírjára rátaláljon bárki.
Ahhoz, hogy a magyar irodalom egy különleges és rendkívül értékes írója ne jelöletlen sírban nyugodjon, valakinek kezdeményeznie kellene a sírhely visszavásárlását, azt követően pedig a sír műemlékké nyilvánítását. Ez utóbbi a műemlékvédelmi intézet dolga lenne.
Csáth Gézának nem csak teste nyugszik jeltelen sírban Szabadkán, agyát is egy jeltelen gödörbe temették el Budapesten, a Moravcsik Klinika kertjében. 2005-ben Kéner Balázs újságíró áldozatos igyekezetének köszönhetően a klinika falára emléktábla került. Az emléktáblán látható kottatöredék Weiner Leó egyik művéből való, Csáth Géza óhajára. Ő ezt a fejfájára kívánta volna tetetni. Az emléktáblát Tolnai Ottó és Eszterházy Péter avatta fel.
Szabadkán a szülőháza a Fasizmus áldozatainak tere 16. alatt volt. Erre 1969-ben emléktáblát helyeztek a saroképület  Petőfi utcai frontján, és a Matko Vuković utca 4. számú háza is közel van a mostani fogászati klinika épületéhez, amely a  Brenner család lakhelye volt 1888 és 1906 között. Ezt már nem jelzi tábla. És ott van a közelben a Szent Teréz-székesegyházzal szemben egy zsákutca, amely A varázsló kertje című Csáh-novella helyszíne volt. Noha ez az utca beletartozik abba a szabadkai kulturális útvonalba, amelynek kialakítását Lovas Ildikó író kezdeményezte néhány évvel ezelőtt, emléktábla még nem jelöli, jóllehet az írónő a táblaállítást is szorgalmazta.
Csáth Géza unokatestvérét, Kosztolányi Dezsőt megkérte, hogy halála után 5000 oldalon írja meg szenvedéstörténetét. Kosztolányi neki is fogott az írásnak, de csak egy töredék született.
Arról, hogy miért vette fel a Csáth Géza nevet, soha sem írt. Szajbély Mihály irodalomtörténész, Csáth-kutató az író nevével kapcsolatban a Népszavának a következőket nyilatkozta: „A család által járatott Budapesti Hírlapban minden bizonnyal olvasta az 1901-ben folytatásokban közölt A láthatatlan embert Gárdonyi Gézától, s abban Attila fővezérét hívják Csáthnak. Ez a keresztnév választását is magyarázhatja. Érdekes egyébként, hogy 1907-ben Ady is Csáth néven szeretett volna publikálni, de jelezték neki: már foglalt.”

Nyitókép: Csáth Géza ide volt eltemetve (Gergely Árpád felvétele)