2022. augusztus 7., vasárnap

Kövér: A kultúrharc a posztkommunista elit utóvédharca

A manapság látható kultúrharc nem más, mint a posztkommunista értelmiségi csoportok utóvédharca a Kádár-rendszerben megszerzett és a rendszerváltozás első két évtizedében gondosan őrzött hegemónia megtartásáért – mondta az Országgyűlés elnöke a színházakat is érintő kulturális törvénycsomag kapcsán a Magyar Hírlapnak adott, szombaton megjelent interjújában.
Kövér László hangsúlyozta, a háborúskodás színterei változóak: hol a médiában, hol az emlékezetpolitikában, a történelem értelmezésében, hol pedig az alkotóművészet terén üti fel a fejét a konfliktus. „Most éppen a színházaknál”.
„Ha olyan lenne a miáltalunk állítólag folytatott +kultúrharc+ meg a +diktatúra+, ahogy ők gyakorolják másokon, mihelyt lehetőségük nyílik rá – lásd Karácsony bumfordi fenyegetését Dörner György felé –, akkor az fájna nekik. Egyelőre azonban inkább nekünk fáj. Őszintén szólva, elegem van abból a diktatúrából, amit állítólag mi tartunk fenn, mégis mi húzzuk a rövidebbet” – fogalmazott a házelnök.
A 2019. évet összességében kiválónak értékelte: a kormány egyes gazdaság- és családpolitikai intézkedései előrébb vitték az országot. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Fidesz–KDNP mindkét idei voksolást megnyerte – mondta, rámutatva, a májusi európai parlamenti és az őszi önkormányzati választáson a leadott szavazatok nagyjából 52 százalékát a kormánypártok, illetve jelöltjeik kapták.
Elismerte azonban, hogy az ellenzék aratott néhány, az ő szempontjukból fontos, a Fidesz–KDNP számára pedig tanulságos sikert, elsősorban Budapesten, illetve tíz megyei jogú városban.

Kövér László: Elegem van abból a diktatúrából, amit állítólag mi tartunk fenn, mégis mi húzzuk a rövidebbet
Kövér László: Elegem van abból a diktatúrából, amit állítólag mi tartunk fenn, mégis mi húzzuk a rövidebbet


„Ettől függetlenül, ha a leadott voksokat egy országgyűlési választásra vetítjük ki, százhuszonkilenc mandátummal továbbra is a kétharmad közelében lennénk. Természetesen sajnáljuk a lehetőségeket, amelyeket nemcsak a fideszes politikusok, de az adott településen vagy kerületben élők is elveszítettek. Az elmúlt hónapok fejleményei igazolják, nem a mérhető teljesítmény nyomán nyertek pozíciókat egyes ellenzéki aspiránsok. Hanem valami egészen más miatt” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy mi állhatott ennek hátterében: a Borkai-ügy vagy az ellenzéki összefogás, úgy válaszolt, az ellenfél tudta, mit csinál, részsikerei egy tudatos terv precíz és alapos végrehajtásából fakadnak. Kifejtette, szerinte a Borkai-ügy az első indulatból fakadó értékelésnél jóval kisebb súllyal esett latba, míg az összefogásnak nagyobb jelentősége volt. „A hasonló szituációban, ugyanakkor ellenkező előjellel 1994 után létrejött, +alulról+ – a pártok helyi szervezetei s az alapvetően azonos, polgári értékrendet valló szavazóbázis által – kikényszerített polgári szövetséghez képest ez most egy teljesen elvtelen, minden értékrendbeli alapot nélkülöző formáció.”
Szerinte ez ellen a Fidesznek továbbra is jól kell kormányoznia, „a lehető legkevesebb hibával és gyarlósággal megverve”. Ugyanakkor legutóbb 2002-ben gondolták, hogy önmagában a jó kormányzás elegendő a győzelemhez. „Életre szóló lecke volt. Ezért folyamatosan keressük azokat a módszereket, amelyekkel a politikánkat le tudjuk fordítani az emberek nyelvére, s ezt folytatni kell” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy egyesek szerint a Fidesz elveszítette a kapcsolatot a fiatalokkal, a házelnök úgy reagált, fontos, hogy a generációs szakadékok ellenére egységben tudják tartani a nemzetet, meg tudják őrizni a kapcsolódási pontokat, amelyeken keresztül utat találhatnak egymáshoz.
A fiataloknak azt üzente, van mi ellen lázadni, „az a liberális korszellem tette ugyanis tönkre a világot, amelynek jegyében manapság tüntikéznek”. A konzervativizmus, a keresztény értékrend ezzel szemben a megőrzésről, a stabilitásról, az örök értékekről szól – mondta Kövér László.