Év vége lévén a jövő évi költségetés került a tárgyalások középpontjába a tartományi képviselőház tegnapi ülésén. Napirenden szerepelt számos egészségügyi és környezetvédelmi javaslat is, de olyan magyar érdekeltéségű témákról is döntöttek mint a szabadkai tanítóképző státusának megváltoztatása, vagy a vajdaságot átszelő, magyar és román határt összekötő közút tervének kidolgozása is.
Jövőre 77,3 milliárd dinárból gazdálkodik a tartományi vezetés. Ez 2,5 milliárddal több a tavalyi költségvetési keretnél, a négy évvel ezelőtt rendelkezésre álló eszközöket pedig 19,5 milliárddal haladja meg – emelte ki Igor Mirović tartományi kormányelnök a 2020. évi költségvetési javaslat beterjesztésekor.
Fotó: Ótos András
– A következő évben is nagy hangsúlyt fektetünk a beruházásokra. A négyéves gazdaságfejlesztési célok megvalósultak, aminek köszönhetően ma elmondhatjuk, hogy a munkanélküliség is jelentősen csökkent Vajdaságban. Ez alatt az idő alatt 14,6 százalékról sikerült 8,2 százalékra mérsékelni a munkanélküliek arányát – mondta a tartományi kormányelnök.
Az ellenzéki pártok többsége nem támogatta a jövő évi költségvetést. Hangsúlyozták, hogy Vajdaság továbbra sem kapja meg az alkotmány által előírt 7 százalékot a köztársasági eszközökből. Hiányolták, hogy még mindig nem született meg a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény, valamint arra mutattak rá, hogy Belgrádnak jelenleg dupla akkor büdzséje van, mint egész Vajdaságnak.
Az említett finanszírozási törvény hiányát a tartományi kormányelnök sem tagadta, ám hangsúlyozta, hogy erre a megvalósult nagyértékű befektetések tükrében kell tekinteni. Számos olyan nagyberuházási projekt valósult meg ugyanis a szerb kormány által biztosított köztársasági eszközökből, amelyek nem részei a tartomány éves költségvetésének. A hatalmon levő pártok képviselői azt is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi költségvetési terv lehetővé teszi a közszférára kiszabott létszámstop fokozatos felszámolását is.
FOLYTATÓDNAK A BEFEKTETÉSEK
A tartományi költségvetés jelentős hányadát jövőre is a nagybefektetések képezik. Folytatják a megkezdett környezetvédelmi intézkedéseket, ugyanis a topolyai, a kishegyesi és a szerbcsernyei szennyvíztisztító után a temerini megépítésére is sor kerül, de felvetődött a monostorszegi vízgyár megépítése is.
Továbbra is jelentős összegeket fordítanak az egészségügyi és okatatási rendszer fejlesztésére – részletezte Pelt Ilona, a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi parlamenti képviselője.
– Kiemelném a kamenicai intézet hármas épületének megépítését, amelyre 1,8 milliárd dinárt irányozott elő a költségvetés. Felújításra kerül a zombori, a szabadkai, a zentai és a nagykikindai közkórház is. A nemrég elfogadott törvényjavaslat értelmében az egészségházak is tartományi fennhatóság alá kerültek, így jelentős számú helyi épület felújítását és berendezését is előirányozta a tervezet. Az oktatás területén kiemelt helyet kap az a program, amely által 704 okostábla kerül a vajdasági tanintézmények birtokába. Az idén főként az iskolák és óvodák berendezésére lehet majd pályázni – mondta a Pelt Ilona.
A mezőgazdaság területén elsősorban a jégvédelmi projektekre helyezik a hangsúlyt: három kilövőállomás korszerűsítését tervezik. Ezenkívül 500 millió dinárt szánnak a gazdák támogatására is.
FÓKUSZBAN A SZABADKAI TANÍTÓKÉPZŐ
A vajdasági magyar közösséget érintő javaslatok közül a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar önállósulása került középpontba. A magyar pedagógusokat képző intézmény ugyanis a jövőben kikerül az Újvidéki Egyetem fennhatósága alól, és független oktatási egységként működik. A VMSZ kezdeményezését Bagi Bojan tartományi képviselő indokolta meg.
– Szerintem minden olyan ember, aki valamilyen szinten úgy érzi, hogy a magyar közösségnek joga van a saját intézményeihez, ezt támogatni fogja. Az eddigiekben ugyanis 2-3 hónapot kellett várni arra, hogy a tartományi székvárosban megerősítést kapjanak a tanítóképzőben született döntések, ezen csúszások miatt viszont jelentős pályázati lehetőségektől és támogatásoktól esett el az intézmény. Szükség mutatkozott tehát arra, hogy a Karnak a jövőben önálló döntéshozatali joga legyen – érvelt a tartományi képviselő.
A szabadkai felsőoktatási intézmény önállósulásáról szóló javaslat azon kevesek között volt, amelyet részlegesen elismert az Alternatíva Vajdaságért frakció is. Csonka Áron képviselő hangsúlyozta, hogy az intézmény önállósulását támogatják, ám az új iskolavezetési rendszer összetételét semmiképp. Szavai szerint a szabadkai intézmény egyik fő tanácsába kizárólag a VMSZ által kinevezett személyek kerültek, ellentmondva a felsőoktatási törvényeknek.
Szavaznak a tartományi képviselők (Ótos András felvétele)
Az ellenzéki képviselők nem támogatták a Vajdaságot átszelő, a magyar és a román határt összekötő közút terveinek kidolgozására vonatkozó javaslatot sem.
– A gyorsforgalmi út a tervek szerint a béregi szerb–magyar határátkelőt Zomboron, Kúlán, Verbászon, Szenttamáson, Óbecsén és Nagykikindán áthaladva kötné össze a nákófalvai szerb–román határátkelővel. Az útvonal jelentősen hozzájárul Nyugat-Bácska gazdaságának fejlődéséhez, de idegenforgalmi lehetőségeket is biztosíthat a régió számára. A magyar közösségek fejlődését is szavatoló kezdeményezéseket pedig támogatni kell – hangsúlyozta Pelt Ilona.
A pénteki ülésen hozott döntések ismét a Demokrata Párt és az Alternatíva Vajdaságért frakció képviselői nélkül születtek, akik ez alkalommal is bojkotálták a képviselőház rendes tevékenységét. Az év végi tanácskozáson azonban a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Szociáldemokrata Párt képviselői visszaültek a döntéshozatali székekbe, onnan ellenezve a tartományi kormány jövő évre vonatkozó javaslatait.
