2024. március 29., péntek

Ne legyen kettős mérce a kisebbségi jogok terén!

Az Európai Parlament plenáris ülésén emlékezett meg a Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta tizedik évfordulójáról. Deli Andor és Gál Kinga fideszes EP-képviselők a vita kapcsán emlékeztettek a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és a tagállamok közötti kettős mérce alkalmazásának elkerülésére ezen a területen.

Deli Andor vajdasági politikus kiemelte: „Immáron tíz éve annak, hogy hatályba lépett az Európai Unió működését meghatározó Lisszaboni Szerződés.

Ez az évforduló kiemelten fontos az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek számára, hiszen ez a dokumentum tartalmazza először közösségi szinten azt, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása közös európai érték. A Szerződés néhány éven belül kiegészült a jogilag kötelező erejű Európai Unió Alapjogi Chartájával, mely egyértelműen kimondja, hogy tilos minden megkülönböztetés, többek között a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő megkülönböztetés, valamint az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűséget.”

A néppárti képviselő emlékeztetett: „Tíz év után azonban az is egyértelművé vált, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a valós tartalommal való megtöltése még mindig várat magára. Az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak megvalósítása számos uniós tagállamban nehézségekbe ütközik és az uniós jogszabályokban sem köszönnek vissza ezek az alapelvek. Ezért fontos, hogy ne vesszen kárba az elkövetkező tíz év!” Deli kiemelte: „Az Európa jövőjéről szervezett konzultáció és a Minority SafePack kezdeményezés jó alkalmat és alapot teremtenek ahhoz, hogy a Szerződés következő évfordulóján már olyan, az alapelveken túlmutató, konkrét uniós jogszabályokat tudjunk felmutatni, melyek megfelelően támogatják az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségeket és az őket megillető jogokat.”

Gál Kinga fideszes EP-képviselő emlékeztetett: „Az a kiábrándító valóság, hogy következmények nélkül maradhatnak még a legfelháborítóbb nemzeti kisebbségeket érintő jogsértések is, mint például Malina Hedvig ügye, a visszaállamosítások, vagy a kisebbségek nyelv- és szimbólumhasználatának korlátozása. Az Európai Bizottság következetesen jogkörhiányra vagy tagállami kompetenciára hivatkozik, ha épp nem fűződik politikai érdeke a jogvédelemhez, az elvek melletti kiálláshoz”.

A képviselő megjegyezte: „Napjainkban sajnos sok esetben ideológiai küzdelem eszközévé, s a kettős mércével mérés eszközévé válnak az alapvető jogok. Egyes, a sorba be nem álló, és szinte minden esetben keresztény-konzervatív vezetésű tagállamokon kifogásolhatók és számonkérhetők nemzeti szuverenitásba ütköző kérdések is. Ugyanakkor más, általában baloldali, liberális kormányú tagállamok felé eltűnik ez a szigor és marad a mindenre elnéző kompetenciahiány megállapítása. A kettős mérce, melyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament az elmúlt 10 évben alkalmazott, rombolta az Unió koherenciáját és a közös Európába vetett hitet. Európa jövőjét illetően tehát van még bőven teendőnk!”