Ambícióra, bizalomra és gyakorlatiasságra van szükség az Európai Unió (EU) céljainak eléréséhez, valamint megfelelő „békemegállapodást” kell kötnie a természettel, ha meg akarja nyerni a klímaváltoztás elleni küzdelmet – jelentette ki az Európai Tanács elnöke az Európai Parlament tegnapi strasbourgi plenáris ülésén.
Charles Michel a múlt heti uniós csúcstalálkozó eredményeit összegző vitán az Európai Tanács prioritásai között a klímaváltozás kérdését érintve kijelentette, az Európai Bizottság múlt héten bemutatott európai zöld megállapodás nevű munkadokumentumában foglaltakat lehetőségeihez mérten minden tagállamnak végre kell hajtania annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon. Szerinte az EU e célkitűzésének elérése érdekében jó irányba halad, ugyanakkor a gazdasági átmenetnek szociális szempontból szolidárisnak kell lennie, amely tükrözi azt, hogy a tagállamok nem ugyanarról a pontról indulnak.
Az Unió 2021 utáni, hétéves költségvetésével összefüggésben azt mondta, a költségvetés tárgyalása során meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a nemzeti befizetések, valamint az európai szakpolitikák között is. Ezek között kiemelte a közös agrárpolitika (KAP) és kohéziós források kérdését, valamint az olyan újonnan jelentkező kihívásokat, mint a migráció, a klímaváltozás, az innováció.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében azt mondta, hogy az európai zöld megállapodás olyan növekedési stratégiát vázol fel az EU számára, amely „többet ad a bolygónak, mint amennyit elvesz tőle”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ehhez át kell alakítani az Unió növekedési stratégiáját, ugyanis az erőforrásokat tekintve az Unió hosszú ideje „rablógazdálkodást folytat”. A versenyképes fenntarthatóságnak a legfontosabb elvnek kell lennie a jövőre nézve a szociális piacgazdaság keretein belül. A célkitűzések megvalósításához megfelelő forrásokra van szükség, ehhez az uniós bizottság beruházásokat kíván mozgósítani a stratégiában foglaltak szerint.
A Brexittel összefüggésben azt mondta, a bizottság arra számít, hogy január végéig a brit parlament ratifikálja a kilépési egyezményt. A brit kilépésre úgy kell tekinteni, hogy az kezdete lesz az új jószomszédi kapcsolatoknak.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője azt hangoztatta, az EP-képviselők azt várják az Európai Tanácstól, hogy bátor vitákat folytasson az embereket valóban érdeklő olyan kérdésekről, mint a jogállamiság, mások mellett Málta, Lengyelország, Magyarország esetében.
Az uniós bővítést illetően Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak korábbi elhalasztását „szégyennek, katasztrofális döntésnek” nevezte Európára nézve, és arra szólította fel a tanácsot, hogy az érintett két országgal folytassa az egyeztetést a tárgyalások megindítása érdekében.
Guy Verhofstadt, az európai liberális pártcsalád (ALDE) elnöke azt hangoztatta, hogy a Brexit-tárgyalások során az Uniónak hatékonyabban kell képviselnie a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok érdekeit. Sem az uniós, sem pedig a brit állampolgárok nem lehetnek elszenvedői egy megállapodás nélküli, rendezetlen Brexitnek.
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója a brit kilépéssel összefüggésben azt mondta, rendezett kilépésre kell törekedni. A rendelkezésre álló idő azonban nem elégséges minden nyitott kérdés rendezéséhez, több időre van szükség.
Tóth Edina fideszes EP-képviselő szavai szerint a klímasemlegességért az állampolgárok helyett a leginkább szennyező nagyvállalatoknak és országoknak kell fizetniük. Hangsúlyozta továbbá, hogy az új szabályok nem eredményezhetik az energia-, az élelmiszer- és az üzemanyagárak emelkedését. A kohéziós támogatásokat nem szabad elvonni a szegényebb tagállamoktól, hiszen a költségek csökkentése tovább növelné az EU-n belüli egyenlőtlenségeket. Emellett elengedhetetlen a technológia-semlegesség elvének tiszteletben tartása a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez.
