Jeremy Corbyn vezetése alatt a brit Munkáspártban a szélsőbaloldal vette át az irányítást "szektás beütésekkel", és ez teljesen képtelenné tette a pártot arra, hogy hiteles politikai erőként kormányra kerülhessen - mondta szerdán Tony Blair egykori brit miniszterelnök.
Blair, a legnagyobb brit ellenzéki erő volt vezetője, aki a Munkáspárt élén három parlamenti választást nyert egymás után, a múlt csütörtöki választáson elszenvedett súlyos munkáspárti vereség okait boncolgatta az általa vezetett, Institute for Global Change nevű politikai elemzőműhely rendezvényén.
Kijelentette: a Munkáspárt dönthet úgy, hogy az új vezető alatt is tartja magát Corbyn programjához és álláspontjaihoz, ebben az esetben azonban a pártnak "befellegzett".
Tony Blair szerint a másik lehetőség annak felismerése, hogy a Munkáspártot "vissza kell szerezni a szélsőbaltól", radikális változtatásokat kell végrehajtani és el kell kezdeni a visszatérést.
A Munkáspárt a december 12-én tartott, előrehozott parlamenti választáson több mint nyolc évtizede nem tapasztalt súlyosságú vereséget szenvedett: alsóházi frakciójának létszáma 59 fővel 203-ra, szavazataránya 7,8 százalékponttal 32,2 százalékra csökkent.
Jeremy Corbyn másnap bejelentette távozási szándékát, de hozzátette, hogy megvárja a párt élén utódja megválasztását.
Corbyn szerint a választási vereség oka az volt, hogy jóllehet a Labour választási programja rendkívül népszerű volt és reményt kínált, de a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) folyó vita teljesen felülírta a politikai nézetek normális ütköztetésének lehetőségét.
Szerdai beszédében Tony Blair azonban kijelentette: le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a Munkáspárt választási programja népszerű volt. A szakpolitikai elemek némelyike valóban tükrözte a közvélemény egyes aggályait, de összességében a Labour választási programja "százoldalas kívánságlista volt", márpedig "ingyen bármelyik bolond bármit megígérhet" - fogalmazott a volt kormányfő.
A programban szerepelt, hogy kormányra kerülve a Munkáspárt öt év alatt 150 ezer új, tanácsi tulajdonú szociális lakást épít, mindenkinek ingyenes internet-szolgáltatást biztosít, a közszférában dolgozóknak azonnali 5 százalékos, majd minden évben az inflációt meghaladó béremelést nyújt és eltörli a felsőoktatási tandíjakat.
Szerepelt a munkáspárti programban a korábbi konzervatív párti kormányok idején privatizált nagy infrastrukturális hálózatok, köztük a vasút, a postai szolgáltatások, a vízközművek és az energiaszolgáltatók köztulajdonba vételének terve is.
Szerdai értékelésében Tony Blair élesen bírálta a Brexit ügyében elfoglalt munkáspárti álláspontot is.
Kijelentette: Jeremy Corbyn Brexit-stratégiája "szinte már komikus döntésképtelenséget" tükrözött, amellyel a kilépés és a bennmaradás híveit egyaránt sikerült eltaszítani a párttól.
Blair ezzel arra utalt, hogy Corbyn programja szerint a munkáspárti kormány új Brexit-megállapodást kötött volna az Európai Unióval és az egyezményt népszavazásra bocsátotta volna. Corbyn azonban a programot ismertetve bejelentette azt is, hogy a tervezett EU-referendum kampányában ő semleges állásponton lenne, vagyis sem az új Brexit-megállapodás elfogadása, sem a további brit EU-tagság mellett nem kampányolna.
Blair szerint ezzel az állásponttal a Labour vezetője iránymutatás nélkül hagyta a párt szavazótáborát.
A volt kormányfő szerint Jeremy Corbyn általánosságban is olyan politikai ideát képviselt, amelyben "a kvázi-forradalmi szocializmus" jelszava alatt szélsőbaloldali politika és a Nyugat külpolitikájával szembeni mélységes ellenségesség vegyült.
Mindezt a Munkáspárt hagyományos szavazótábora soha nem találta vonzónak, számukra ez a politika egy rosszul értelmezett ideológia és "valami végzetes együgyűség" elegyének tűnt, amelyet személyes sértésnek tekintettek - fogalmazott szerdai helyzetértékelésében Tony Blair.
