Komoly munka vár a napokban a brit politika meghatározó embereire. A megválasztott képviselők ma teszik le az esküt a parlamentben, ahol csütörtökön már a királynő mond beszédet.
Mozgalmas napok következnek a brit parlamentben, ami azt is jelenti, hogy karácsonyig biztosan nem mennek szünetre, se szabadságra a politikai élet főszereplői. Az alsóházba múlt csütörtökön beválasztott képviselők – néhányukat kivéve – ma teszik le a hivatali esküt.
A napi politikától magát látványosan távol tartó 93 éves uralkodó is színre lép. II. Erzsébet ráadásul csütörtökön úgy áll a politikusok elé, hogy előzőleg megszakítja hagyományos téli vakációját. Október közepe óta ez lesz a második föllépése a parlament két háza előtt.
Ebből az alkalomból kerül sor az új kormány első törvénycsomagjának ismertetésére is. Ebben várhatóan kiemelt helyen szerepel a brit uniós kilépés (Brexit) és a hozzá kapcsolódó jogi ügyek intézése, a Brüsszellel aláírt válási egyezség parlamenti elfogadása, illetve a távozás utáni megannyi teendő. Mindenekelőtt a brit–uniós szabadkereskedelmi együttműködési szerződés előkészítése, amelyre már jövőre sort kellene keríteni. A terv szerint a szigetország ugyanis legkésőbb 2020. január 31-én lép ki az EU-ból, amit a Brexit-pártiak már alig várnak.
Minden jel arra utal, hogy a dátumot már nem módosítják. (Ezt eddig kétszer is megtették, merthogy az eredeti határidőre, 2019. március 29-ére nem sikerült a Brexit.). A konzervatív többségű kormány és annak vezetője, Boris Johnson eltökélt a válás lebonyolításában. A múlt csütörtöki előrehozott választáson elért látványos sikerüket is elsősorban ennek köszönhetik a Johnson vezette toryk. (Az eddig kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt a várakozásoknál is nagyobb sikert ért el, s ennek köszönhetően kényelmes többséget szerzett az alsóházban.)
Johnson nemcsak a Brexit megvalósítására vonatkozó kulcsfontosságú ígéretét akarja beváltani, hanem törvénybe iktatná a választási kampányban és programban megfogalmazott javaslatai jó részét is. Mindenekelőtt azokat, amelyek az egészségügyi ellátás javítására, az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a rendfenntartás erősítésére vonatkoznak.
Első lépésben tegnap az eddigi kormányát foltozgatta. (Előzőleg pártja új parlamenti képviselőivel találkozott, akiket arra biztatott, hogy szavazzák meg az EU-val kötött kilépési megállapodást.) Kisebb átalakításokra is szükség mutatkozik a kormányban, hiszen a lemondások miatt néhány miniszteri poszt megüresedett. Az is elképzelhető, hogy Johnson a közeljövőben minisztériumokat szüntet meg, választ szét, estleg von össze.
A nagyszabású intézkedések várhatóan január 31-e után következnek. Komoly akadályokra nem kell számítani, hiszen biztos alsóházi többségüknek köszönhetően a toryk könnyedén megszavazhatják Johnson legmerészebb terveit is.
Az ellenzék közben elemezgetheti választási kudarca okait. Különösen a Munkáspárt, amely csúfosan leszerepelt: 203 képviselői helye negatív rekord 1935 óta. Jeremy Corbyn napjai ezért meg vannak számlálva a párt élén.
Ez alighanem hidegen hagyja Johnsont. Nem így a szintén baloldali Skót Nemzeti Párt (SNP), amely olyannyira megerősödött (a lehetséges 59 mandátumból 48-at söpört be), hogy felvetette egy újabb függetlenségi népszavazás kiírását. Abban a reményben, hogy a skótok zöme ezen már támogatja a terület kiválását Nagy-Britanniából. (Az első referendumot 2014-ben tartották és a többség arra szavazott, hogy Skócia maradjon az Egyesült Királyság része.) Nicola Sturgeon SNP-vezető és (a referendum megismétlését ellenző) Johnson emiatt máris komoly vitába keveredett egymással, kapcsolatuk a mélypontra zuhant.
