Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte a péntek hajnalba nyúló brüsszeli maratoni tárgyalásokat követően Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Az uniós csúcstalálkozó első munkanapjának legfontosabb napirendi pontját illetően Charles Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hosszú vita után jutottak megállapodásra abban, hogy Európa a világ első, teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon. Minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat, Lengyelország azonban nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására. „Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét” – fogalmazott Michel.
Sanna Marin finn kormányfő, Charles Michel és Ursula von der Leyen a csúcsot lezáró közös sajtótájékoztatón (Fotó: AP via Beta)
Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az Unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.
A tanácskozáson megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében.
Az EU megerősítette a Törökország ciprusi területen végzett, jogellenesnek tartott fúrási tevékenységeire vonatkozó korábbi álláspontját. Kijelentették továbbá, hogy a Törökország és Líbia közötti, a Földközi-tengeren fekvő tengeri területeik elhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás sérti egyes államok önállóságát, nem felel meg a Tengerjogi Egyezménynek, és semmilyen jogi következménnyel nem járhat más államokra nézve.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tanácskozás után azt mondta, Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehatásának kötelezettsége alól. Hozzátette, Lengyelország nem lehet bűnös amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni. Megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot is.
„Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából” – tette hozzá.
Az EU tagállamainak állam-, illetve kormányfői a kétnapos évzáró csúcstalálkozójukon emellett a fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyaltak.
