2024. április 23., kedd

„A minőség fontosabb a mennyiségnél”

Az egykor Jugoszlávia-szerte ismert kupuszinai hagymát mára csupán néhány család termeszti

A nagy konyhakertészeti hagyományokkal rendelkező Kupuszinának a hagyma az egyik legismertebb terméke hosszú ideje. Az utóbbi időben a piaci viszonyok átalakulása és a tömeges elvándorlás is közrejátszott abban, hogy a faluban mára néhány tíz család foglalkozik ezzel a kultúrával, míg korábban ez a szám meghaladta a százat. A kupuszinai hagymáról, annak termeléséről, az ugyancsak jellegzetes fűszerpaprikáról, valamint a gazdasági-piaci lehetőségekről Tumbász Attilával beszélgettem, aki családi gazdaságában paprika- és hagymatermesztéssel, illetve ezek feldolgozásával foglalkozik.

Mitől egyedi, különleges a kupuszinai hagyma?

– A kupuszinai almahagyma egy külön fajta. A legfőbb jellemzője, hogy nagyon magas a szárazanyag-tartalma, így nagyon rövid idő alatt fő meg. Lényegesen kevesebb műtrágyaigényű, de egyúttal lényegesen kisebb a hozama. A magról vetett vöröshagyma kétszer annyit hoz hektáronként, mint a kupuszinai, de a hektáronkénti szárazanyag-tartalom a kupuszinainál a magasabb, bő kétszeres a különbség, ami a minőséget illeti. A vásárló tíz kiló másféle vöröshagymával 9 kiló vizet vásárol, ami 10 százaléknyi szárazanyag-tartalmat jelent. A kupuszinai esetében ez 22 százalék, de az ára nem lehet kétszeres…

 Igaz, néhányan rájöttek, hogy a minőség is lehet olcsóbb, mert kevesebb kell belőle. A faluban azonban jelentéktelen hagymamennyiség van, nem meghatározó országos viszonylatban. Egynéhányan maradtak még termelők, de sokan belátták, hogy nem térül meg.

Hogyan zajlik a termelés teljes folyamata, a vetéstől az értékesítésig?

– A hagymatermelés hároméves folyamat. Mi dughagymáról termesztjük a hagymát. A feketemagból lesz a dughagyma, ennek Kupuszinán árpadzsuk a neve. Következő évben ültetjük az árpadzsukot, ebből lesz a vöröshagyma. A hagymát ősszel és tavasszal is lehet vetni, mindkét megoldást alkalmazzuk. A szedés július eleje és augusztus elseje között van, az időjárás nagyban meghatározza. Az utóbbi években számtalan új vegyszer jelent meg, ezért szükség van továbbképzésre, mérnökök alkalmazására, vagy a zombori Mezőgazdasági Kutatóintézet hozzájárulására. Velük jó kapcsolatot tartunk, és alkalmazunk egy agronómust, aki a vegyszerkezelési szükségleteket és sok más feladatot végez. A szedés után egy rövid tárolás következik, ezután pedig szárítjuk, kisüzemi módszerrel. A szárítás után történik a raktározás, őrlés, csomagolás és értékesítés. Az értékesítés előtt minden évben elvégezzük a minőség-ellenőrzést. Családi vállalkozás a miénk, kimondottan a saját termékeinket dolgozzuk fel, a teljes folyamat itt történik.

Az elvándorlás mellett mi az oka, hogy lényegesen visszaesett a hagymatermelők száma a faluban?

– Az elmúlt éveknek tudható be, amikor rossz volt az ára. A kupuszinai hagyma a minősége ellenére az alacsony hozama miatt nem rúg labdába a piacon.

A kupuszinai hagyma (Antalovics Péter felvétele)

A kupuszinai hagyma (Antalovics Péter felvétele)

A vöröshagyma nagybani ára sokáig 15 dinár volt, így a kistermelő nem tudott megélni. Azzal, hogy mi fel is dolgozzuk a hagymát, egy kicsit több haszon marad rajta, mintha nyers állapotban értékesítenénk. A faluban vannak nálunk komolyabb termelők, de ők nem dolgozzák fel. A településen körülbelül tizedére esett az ezzel foglalkozó családok száma, talán a húszat sem éri el.

30–40 évvel ezelőtt a kupuszinaiak egész Jugoszláviát ellátták vöröshagymával. Aztán egy ideig nem is volt lehetőség kivitelre. A háborús időszak után nagy erőkkel próbálunk talpra állni, ami nem igazán sikerül. A vásárlók nagy része elvárja ugyanazt a terméket a teljes évben, ezért a termelőnek 12 hónapig meg kell tartani a termékét. Ehhez sok minden szükséges, például fóliasátor, hűtőház… Kupuszina elég messze esik a nagyvárosoktól, Újvidékig és Belgrádig is magasak a szállítási költségek. Emellett itt harmad-, negyed- és ötödosztályú földek vannak, amik nem veszik fel a versenyt az első- és másodosztályúakkal.

A gazdaságukban elsőrendűen fűszerpaprikával foglalkoznak. Miről ismerhető fel a kupuszinai paprika?

– A fűszerpaprikánál nagyon fontos, hogyan mutatkozik meg az ételben. Sokan kizárólag a színt részesítik előnyben, mások azt figyelik, milyen gyorsan fő szét, ez különösen a halnál fontos.

Sokaknak az is számít, hogy milyen apróra van őrölve. A kupuszinai fűszerpaprika kiváló minőségű, tizenöt év alatt 22 aranyérmet értünk el vele az Újvidéki Vásáron. A paprikával lényegesen korábban, körülbelül 30 éve kezdett foglalkozni a családunk, a hagymával 6–7 éve. A fűszerpaprika termelése évenként változó, de mindig ugyanazt a mennyiséget vetjük. Évente 17–20 hold paprikát vetünk és 5 hold hagymát.

Valamikor Kupuszinán volt fűszerpaprika-malom és szárító is, sokan foglalkoztak vele, a falu ismert volt róla. Mi kistermelőként nem tudunk vagonos mennyiségben értékesíteni, egy ahhoz szükséges beruházás több százezer euróba kerülne. Viszont nem biztos, hogy a nagy mennyiség a jó, fontosabb a minőség.

Hova szállítják a termékeiket?

– Belföldi kis üzleteknek szállítunk, Vajdaság-szerte meg lehet találni a termékeinket. Vannak nagyobb felvásárlóink is a fűszerpaprika terén, a java részét Zomborban és Apatinban értékesítjük, ahogy a vöröshagymát is. A termékeinkből kisebb mennyiség található Újvidéken és Belgrádban, egy részét pedig a horvát piac vásárolja fel. Amennyit termelünk, fel is dolgozzuk. A minőségre törekszünk, mivel nagy mennyiséget nem tudunk előállítani.

Újabban gyógynövényekkel is foglalkoznak.

– Elsősorban azért kezdtük el, hogy jobban ki tudjuk használni a szárítót. Szilágyin működik egy ezzel foglalkozó üzem, a Melisa Farm. Mivel nincs messze Kupuszinától, a szállítási költségeink alacsonyak, ezért megéri. Az üzem a termékei nagy részét külföldön értékesíti, mi félkész terméket szállítunk neki. Olyan gyógy- és fűszernövényekkel dolgoztunk, amik nem keresztezik a paprika- és vöröshagyma feldolgozását, például kakukkfűvel, macskagyökérrel, orbáncfűvel. Jelenleg kasvirágot és citromfüvet termesztünk.

Egyre többet lehet hallani a megváltozó éghajlatról, időjárási viszonyokról, és tapasztaljuk is a változást. Mennyire érzékelhető ez a jelenség a mezőgazdaságban?

– Nem vagyok meteorológus, de mindez megfigyelhető a növényeken. Súlyos elváltozások láthatóak azokon, amelyek 38–40 Celsius-foknak vannak kitéve huzamos ideig. Emellett a csapadék-utánpótlás sem olyan arányos, mint régen volt. Számomra a legszembetűnőbb a tavasz eltűnése. Az utóbbi években a vetéseket három héttel korábban végezzük. A hagymát régebben április közepén-végén vetettük, most nem ritka a márciusi vetés. A fűszerpaprika vetési ideje március 20-a és április 10-e közé esik, de a vetendő terület, a tavasz csapadékossága és a talajtípus is nagyban befolyásolja. Március 20-a előtti vetések nincsenek, és a teliholdat is figyeljük a talaj menti fagyok miatt, bár újabban ezek is elmaradnak olykor. Időben kezelni kell a földet vetés után, mert sokszor nagy meleg érkezhet rövid idő alatt.

Nyitókép: A kupuszinai hagyma (Antalovics Péter felvétele)