Atata a héten különös jelenségnek volt a szemtanúja. Zabadka központjában járva a rajzfilmhős Gusztáv tűnt fel előtte. Az öreg megdörzsölte a szemét, mert elsőre azt hitte, hallucinál, de amikor újra odanézett, már nem egyet, hanem több Gusztávot is látott.
– Képzeld, Tematild – mesélé otthon a fater teljesen bezsongva –, megyek én a süllyedő Szent Teréz-székesegyház előtt, amelyen egyre jobban látszik a mindinkább szélesedő repedés az egymástól távolodó tornyok között, s egyszer csak feltűnik a közeli buszmegállónál egy Gusztáv, majd odébb egy másik, aztán meg egy harmadik! Megmondom, ahogy van: piszkosul begazoltam ennek a sok kicsinyes kisembernek a látványától! Mindvégig az járt a fejemben, csak nehogy valamelyikük előkapjon egy doboz fekete festéket, és csitt-csatt az egész világot lefesse.
– Talán nem is ártana ezt a világot bemázolni, Tegyula – állapítá meg amama –, ha oda jutottunk, hogy már a rajzfilmfiguráktól is megijedünk.
– Valóban különös világban élünk, zomzédasszony – toppana be a Zacsek zomzéd. – Hallották, hogy a zújvidéki polgármester, a Vučević Miloš bűnvádi feljelentést tett a Vučko fivérek ellen a Jovanjica-ügyben?
– Én ezt uopste nem értem, Tegyula – töprenge amama –, a hétvégén az egyik újságban még azt nyilatkozta a noviszádi polgi, hogy a haladó pártnak a Vučko olyan, mint a Messi, egyszerűen pótolhatatlan, s nem hagyhatja abba a politizálást, másnap pedig feljelenti a főnökét?! Megtörténhet, hogy ekkora hatást gyakorolt rá a John Savage hollywoodi filmsztár társaságában megnézett Haj című zínházi előadás a hippi mozgalomról?!
– A haladók és a hippi kultúra igen merész kombináció, Tematild – kuncoga a fater –, de itt szó sincs ilyesmiről. Ez inkább egy abszurd dráma, egy bohózat, egy groteszk burleszk, vagy mindennek az ötvözete.
– Így van, zomzédasszony – magyarázá a Zacsek. – A feljelentés lényege, hogy az ügyészség foglalkozzon az üggyel, és mondja ki, hogy a Vučko fivéreknek semmi közük az organikus termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági birtokon fóliasátorban termesztett több tonnányi marihuánához, így bizonyítva ártatlanságukat az ügyben, mert a Vučko már belefáradt válaszolgatni az ügyben feltett újságírói kérdésekre.
– Több tonnányi marihuána?! A végén mégiscsak nekem lesz igazam, hogy itt valami hippi társaságról van szó – jegyzé meg az öreglány. – No de miért lenne közük a Vučko fivéreknek eme rendhagyó ültetvényhez?
– A tulaj a birtokának átkutatásakor állítólag az Andrejt hívta, fényképek tanúsága szerint gyakran beszélgetett a Vučkóval, és Zerbia gazdasági delegációjának tagjaként gazdasági fórumokra járt, többek között Oroszországban is megfordult – mesélé atata. – Az üggyel kapcsolatosan a kedvencem mégiscsak az a felvétel, amelyen a védelmis Vulin kezeslábas munkásruhában szedi a paradicsomot a birtokon.
– Gondolom, a rettentő egészséges hippi paradicsomot – mondá a Zacsek –, sajtóinformációk szerint ugyanis a birtok az utóbbi három évben mintegy négymillió euró értékben kapott kiviteli hitelt.
– Én azért egy valamit mégsem értek – köté a zebet a karóhoz az öreglány –, miért szükséges mindehhez a noviszádi halljakend feljelentése: az ügyészség illetékesei nem olvasnak újságot, nem néznek tévét, nem hallgatnak rádiót?! Vagy legalább miért nem vezetik be nekik az internetet?!
– Maga vagy nagyon naiv, zomzédasszony – mondá a zomzéd Zacsek –, vagy csak nem értesítették, mint anno a Magvas Vójót, hogy felénk az intézmények, az ellenzék, a kultúra és a civil szféra csupán dekoratív elemek, mindössze azért vannak, mert egy társadalom megléte egyelőre még megköveteli a létezésüket, istenigazából azonban már csak a haladó párt nevezhető társadalmi tényezőnek, úgyhogy, ha az igazságügy működésének a látszatát akarják kelteni, kénytelenek egymást feljelentgetni.
– Szólni kéne az Urbán Andris rendezőnek, hogy ha élethű előadást akart készíteni a mai Zerbiáról, akkor a következő címben gondolkodjon: A kopasz énekesnő Godot-ra vár. A helyszín lehetne egy fóliasátor. Vagy egy fegyvergyár. Vagy a Megatrend Egyetem, amely a bejelentések ellenére sem kelt el, mert még a potenciális megvásárlója is hamisnak bizonyult.
Amiről a Zacseknek egy felvételi kérdés jutott eszébe a Megatrend Egyetemről.
Karikázd be a kakukktojást:
A) Nyúlcipő B) Teveszőr C) Kutyagumi D) Kakukktojás E) Macskaalom F) Bivalybőr.
A héten a zősök az én jövőmön is eltöprengtek, és mi tagadás, az elhangzottak nemigazán voltak hízelgők rám nézve.
– Mit szólsz ahhoz, Tegyula – kérdé meghökkenve a muter –, hogy a fiatal nemzedékek egyre butábbak?! Legalábbis ezt olvastam az újságban. A múlt században minden generáció intelligensebb volt szülei nemzedékénél, a tudósok tesztjei alapján azonban ez a tendencia az ezredforduló után megfordult, és immár minden generáció butább az előzőnél.
– Nahát! – nyugtázá megelégedetten a hallottakat atata. – Lehetséges, Tematild, hogy mi vagyunk az evolúció csúcsa!?
– Jó, jó, de mi lesz zegény Pistivel?! – így amama.
– Rá se rántson, zomzédassszony – kapcsolóda be a beszélgetésbe a Zacsek is. – A Pistinek meg a Petinek ott a zokosteló, az az ő világuk, ma már nincs szükség magas intelligenciahányadosra az életben való boldoguláshoz, ők a ketyeréjük által végeznek mindent: azon keresztül tanulnak, tájékozódnak, intézik az ügyeiket, szórakoznak. Brit kutatók kimutatták, hogy a zokostelefont használók naponta 2617-szer érnek szerkentyűjükhöz.
– És nem csak haszontalanságokat néznek! – mondá atata. – A Pisti a napokban megosztotta velem, hogy olvasta a telóján, hogy az asztronómusok egy meghökkentően nagyméretű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben.
– Valóban hasznos dolgokra használja a kütyüjét – dohoga amama –, így legalább azt is megtudtam, hogy galaxisunk ugyanolyan, mint a költségvetésünk: itt egy fekete lyuk, ott egy fekete lyuk. Csak vajon milyen diplomája lesz ilyen sok okossággal a tarsolyában?
– Feleslegesen aggódik, zomzédasszony – nyugtatá amamát a Zacsek –, felénk mostanság úgyis a szakmunkásképzés a menő, amit fancy módon duális oktatásnak hívnak, mintha csak a Vécés Terkát anyagcsere-menedzsernek neveznék. Különben meg azt olvastam, hogy a hardvergyártással foglalkozó Apple-ben nem is követelmény az egyetemi diploma. Az ottani vezetőség szerint az egyetem nem készít fel a munkaerőpiacra.
– A fiatal kollégák teljesítményét elnézve, van is benne valami – csóválá a fejét atata. – No meg a bizniszhez sem kell semmilyen iskola: csak egy kis tőke, valamicske üzleti érzék, és némi kapcsolat.
– Én csak azt nem értem, Tegyula – töprenge az öreglány –, hogy ha már ilyen okos vagy, miért nincs neked valami jól jövedelmező privát bizniszed?! Hogy nem jut eszedbe valami rendkívüli pénzkereseti lehetőség? Például nyithatnál egy gumicsónak- és létraboltot Kanizsán! Azt hallottam, hogy arrafelé most ezekre az árucikkekre megnőtt a kereslet.
Amiről a Zacseknek a következő vicc jutott az eszébe:
Bemegy az idős úr a gyógyszertárba, és kér egy doboz viagrát. A miniszoknyába öltözött, fiatal, csinos gyógyszerészhölgy felmászik a létrán, hogy elérje a legfelső polcon lévő gyógyszert. Éppen leemelne egy dobozzal, amikor a bácsi felkiált: – Hagyja csak, kisasszony! Nincs is rá szükségem! A Mamában van a hiba!
Pistike, okostelós kishippi
