A Margaret Thatcher vezette konzervatívok 1987-es sikere óta egyetlen tory-párt sem ért el olyan jó eredményt, mint most Boris Johnsonék. A kormányzó brit Konzervatív Párt a várakozásokat is meghaladó tarolása folytán 364 fős frakciót alakíthatnak a kedden összeülő új alsóházban. Ez azt jelenti, hogy a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor az elmúlt több mint nyolc évtized legsúlyosabb vereségét szenvedte el; alsóházi frakciójának létszáma 59 fővel 203-ra csökkent.
Boris Johnson siet vissza Downing Street-i kabinettjébe azt követően, hogy – az új kormány összeállítására vonatkozó felhatalmazásért – a kiráynőnél járt (Fotó: AP via Beta)
A csütörtöki előrehozott parlamenti választás ezen kimenetele egyben azt is jelenti, hogy a hosszúra nyúlt Brexit-vajúdásnak vége. Johnson máris közölte: a kormány arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy a Brexit jelenleg érvényes határnapjáig, január 31-éig haladéktalanul léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.
A konzervatívok az 1987-es választás óta nem értek el ilyen jó eredményt. Az akkori választás után Margaret Thatcher 376 tagú alsóházi konzervatív frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.
A csütörtöki választáson aratott győzelmet hivatalosan bejelentő péntek délelőtti beszédében Boris Johnson közölte, a kilépésről döntő 2016-os népszavazás óta eltelt három és fél évet a politikusok a vitákra, sőt a vitákról szóló vitákra pocsékolták, de ő most véget vet ennek. Megerősítette ugyanakkor, hogy a konzervatív kormány az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) rendkívüli mértékű fejlesztését tekinti elsődleges feladatának, és választási ígéreteinek megfelelően 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát, és felépít negyven új kórházat.
Konzervatív Párt győzelme azt is jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Ebben döntő tényező, hogy a megszerzett többség révén Boris Johnson a továbbiakban nem lesz a legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti konzervatív frakciócsoport, a 20 fős European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) „foglya”, és maga döntheti el, hogy milyen szoros viszonyrendszert akar kialakítani az EU-val.
A Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt alsóházi frakciójának létszáma 59 fővel 203-ra csökkent. A Labour 1935 óta a legrosszabb eredményét érte el. Az 1935-ös parlamenti választásokon a Clement Attlee későbbi miniszterelnök vezette Munkáspárt 154 képviselői helyhez jutott; igaz, hogy akkor ez az eredmény jelentős javulásnak számított a párt addigi létszámához képest. Attlee vezetésével a Munkáspárt tíz évvel később, közvetlenül a II. világháború európai hadműveleteinek befejezése után hatalmas vereséget mért a Winston Churchill akkori miniszterelnök vezette konzervatívokra.
Londoni elemzői vélemények szerint hasonló bravúr elérésére a Munkáspártnak a mostani választás után belátható időn belül nincs esélye.
Láthatóan ők is elégedettek a voksolás kimenetelével. Carrie Symonds, a kormányfő partnere és Dilyn nevű kutyájuk (Fotó: Ap via Beta)
A Munkáspárt ilyen mértékű visszaesése azt jelenti, hogy a konzervatívok könnyedén megnyerhetnek akár még két további (a választási törvény alapján egyenként ötévi kormányzati időszakra szóló) parlamenti választást.
Corbyn pénteken be is jelentette, hogy a következő választásokon már nem ő vezeti a Munkáspártot, igaz, azt nem közölte, mikor távozik a Labour éléről. Úgy fogalmazott: szeretne mindaddig a posztján maradni, amíg a pártban lezajlik a történtek értékelési folyamata. Szerinte a Labour választási programja rendkívül népszerű volt és reményt kínált, de a Brexit annyira sarkította a választási vitát, hogy felülírta a politikai nézetek normális ütköztetésének lehetőségét, és ez is hozzájárult a Munkáspárt „mélységesen kiábrándító” választási eredményéhez.
Jól teljesített a választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, s a Brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 13 fővel 48-ra bővült.
Az SNP ezzel a második legnagyobb ellenzéki párt lesz, megelőzve a Liberális Demokratákat.
A liberális párt a csaknem végleges adatok szerint 11 mandátumot szerzett, eggyel kevesebbet az eddiginél, és a párt vezetője, Jo Swinson elvesztette képviselői mandátumát.
Swinson, a liberálisok első női vezetője – aki alig néhány hónapja került a párt élére – a skóciai Dunbartonshire megye egyik választókerületében indult, de a képviselői helyet az SNP szerezte meg. Kiesése a parlamentből azt is jelenti, hogy a Liberális Demokratáknak új vezetőt kell választaniuk.
|
Skócia nemet mondott a Brexitre A brit parlamenti választáson a skótok elsöprő többsége kinyilvánította, hogy az EU-ban akar maradni – mondta pénteken délután Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, és a Brexitet határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) igen jól szerepelt: frakciólétszáma a londoni alsóházban 13 fővel 48-ra emelkedett. Az SNP ezzel a második legnagyobb ellenzéki párt a brit parlamentben a Liberális Demokraták előtt. Nicola Sturgeon a választás eredményét értékelő rövid edinburghi felszólalásában kijelentette: sajnálkozással ugyan, de el kell ismernie, hogy Johnson mandátumot szerzett a Brexit végrehajtására, arra azonban nincs felhatalmazása, hogy Skóciát is kivigye az EU-ból. Sturgeon közölte, kormánya már a jövő héten megkezdi az újabb skóciai függetlenségi népszavazás jogi előkészítését. |
