2024. március 28., csütörtök

Elfogadták a színháztörvényt

Az ellenzék a művészeti szabadság megszegését vizionálja, a kormány és a kormánypárt a fenntartói felelősséget emlegeti

A parlament őszi ülésszakának a szerdai zárónapján szavazott az Országgyűlés a hétfőn benyújtott színháztörvényről, melynek során 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóváhagyták a képviselők a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé.

A törvénycsomag előterjesztésében Fekete Péter kulturális államtitkár elmondta, a magyar kormány a fenntartói felelősség elvét kívánja érvényre juttatni az előadó-művészeti szférában. Az emberi erőforrások minisztere által benyújtott kulturális törvénymódosító csomagot ismertetve kifejtette, a kabinet célja egy olyan intézményrendszer és finanszírozás kialakítása, amely illeszkedik a mára átrendeződött kulturális folyamatokhoz, alkotói igényekhez.

AZ ELLENZÉK TILTAKOZIK

A szavazást követően négy parlamenti ellenzéki frakció – az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd – közös sajtótájékoztatón tiltakozott a szerdán, a kormány kezdeményezésére elfogadott kulturális témájú törvénymódosítás ellen, amely a színházak működését is érinti.

A DK, az MSZP és a Párbeszéd képviselői szavazáskor felálltak és fekete maszkot tartottak az arcuk elé (Fotó: MTI)

A DK, az MSZP és a Párbeszéd képviselői szavazáskor felálltak és fekete maszkot tartottak az arcuk elé (Fotó: MTI)

A szocialista Hiller István a művészeti szabadság és a kulturális autonómia csorbításáról beszélt, és a törvény tárgyalásának módját méltánytalannak nevezte. Cinikusnak mondta azt a kormányzati érvelést, hogy amelyik önkormányzat akarja, az tartson fenn maga színházat. A kabinet az elmúlt években nehézzé tette a nagyvárosok, leginkább a főváros anyagi helyzetét, ezért egyetlen önkormányzat sem képes önmaga fenntartani színházakat – hívta fel a figyelmet.

Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője azt mondta, hogy Orbán Viktor az október 13-ai önkormányzati választáson kapott pofontól nem kijózanodott, hanem kábultságában kapkod, rossz és gyalázatos döntéseket hoz. A miniszterelnök nem értette meg, hogy a budapestiek többek között a kultúra és a gondolat szabadságáról, a művészet autonómiájáról is szavaztak, és nem kérnek semmiféle pártirányításból – fogalmazott.

Ungár Péter, az LMP politikusa illegitimnek nevezte, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beleszólhat az igazgatók kinevezésébe. Egy színház egy adott közösségnek a tere, az igazgató kinevezéséről eddig döntő testületek, vagyis a polgármesterek és az önkormányzatok pedig közvetlen felhatalmazást kaptak a saját közösségüktől – érvelt.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese a magyar kultúra fekete napjáról beszélt. „Az elfogadott jogszabály csak a Fidesz–KDNP számára törvény, számunkra, a többiek számára (...) egy diktátum, márpedig diktátumoknak nem engedelmeskedünk” – jelentette ki.

A sajtótájékoztató végén a politikusok kérdésekre nem válaszoltak.

NEM SÉRÜL AZ ALKOTÓI SZABADSÁG

A kormány és a Fidesz részéről Fekete Péter és L. Simon László tartott sajtótájékoztatót.

Átlátható, kiegyensúlyozottabb, tisztább színház-finanszírozási formát fogunk bevezetni – jelentette ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár. Kifejtette: nem lehet, hogy míg Európában vezető helyen vagyunk a GDP-re és a lakosságra jutó színház-finanszírozás mennyiségében, addig az államnak ne legyen semmiféle joga, hogy kontrollt gyakoroljon, beleszólási joga legyen a színházaknak a működésébe. Lesznek olyan színházak, amelyeket az állam tart el, olyanok, amelyeket az önkormányzat önállóan működtet, és lesznek közös működtetésű színházak, ahol az állam és az önkormányzat megegyezik, hogy milyen rendszerben működjön az adott színház – sorolta.

Úgy vélte, a keddi vitában négy órán keresztül olyan érdemtelen támadásokat kellett elviselniük, amelyeket hamis állításokra alapoztak. Nem igaz, hogy a magyar kormány elvenné a levegőt a független előadóművészeti szférától, ezzel szemben egyre több forrás jut nekik – közölte. Fekete Péter elmondta: az sem igaz, hogy Kásler Miklós akarná kinevezni a színházigazgatókat, viszont az önkormányzatok a saját fenntartású intézményeikben kinevezhetik az igazgatókat, a közös fenntartásúakban pedig egyeztetési folyamat zajlik.

L. Simon László (Fidesz) közölte: sajnálatos, hogy az ellenzék a vitát az alkotói szabadság megsértése irányába vitte, mert Magyarországon semmi nem sérti az alkotói szabadságot. Ez a törvényjavaslat nem arról szól, hogy bárkinek meg akarná mondani a kormány, hogy miként gondolkodjon művészetről vagy kultúráról, és mit tartson jó, értékes műnek – fogalmazott. A javaslat ezzel szemben arról szól, hogy joggal várják el az adófizetők és a kormány a fenntartóktól, hogy ha saját intézményeket működtetnek, azok fenntartásához kellő anyagi támogatással is járuljanak hozzá. Arról is beszélt, hogy a vitában kiderült: ha Karácsony Gergely főpolgármester nevez ki vagy nem nevez ki egy színházigazgatót, az demokratikus, legitim és szakmailag elfogadható, de ha az állami fenntartású intézmények vezetőjét a miniszter nevezi ki, az nem demokratikus, hanem megkérdőjelezhető.

Ez kettős mérce, amit visszautasítunk – hangsúlyozta L. Simon László.