2024. április 20., szombat

A fekete ember

Boris Stojkovski: A történelmi háttérismeretek nélkül Jovan Nenad jelentőségét nem lehet megérteni

Jovan Nenad cár alakja szabadkaiként mindig is foglalkoztatott, hiszen a város főterén több méter magas szobrot állítottak neki. Boris Stojkovskit is, a szabadkai származású Újvidéken élő történészt is ez foglalkoztatta, amikor úgy döntött kikutatja ki is volt valójában ez a cár. Kiderült, hogy a középkorról nagyon kevés írásos emlék maradt ránk, ez ösztönözte arra, hogy mindent amit talált erről a történelmi egyéniségről, könyve foglalja. A Jovan Nenad cár: A fekete ember élete, munkássága és öröksége című könyvének bemutatójára Belgrádban a Collegium Hungaricumban került sor.

A könyvbemutatót Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete nyitotta meg, rámutatott a mohácsi csata már gyermekkorában is foglalkoztatta, azóta pedig a mai magyar történészek újra elkezdték kutatni a mohácsi csata körülményeit és következményeit. A feltárt új tények pedig számos esetben új fénybe helyezték a történteket. Ezért fontos Jovan Nenad cár alakja is, aki a mohácsi csatát követő időszakban jelent meg.

A könyvbemutatót, illetve a Cserni Jovánról (Crni Jovanról) szóló történelmi tények bemutatóját Aleksandar Krstiċ, a belgrádi Történeti intézet tudományos munkatársa moderálta, az ő kérdéseire és megállapítására válaszolva Boris Stojkovski rámutatott, hogy Jovan Nenad cár alakját, aki persze nagyon rövid ideig volt helytartó, mindössze 11 hónapig, a mohácsi csatát követő időszakban, több időpontot figyelembe véve kell szemlélni. Mindenek előtt 1526-27-ben, amikor a középkori Magyar Királyságot hatalmas kudarcot élt át, amit a törököktől szenvedett el Mohácsnál. Európában a második leggazdagabb ország ezt követően belső gondokkal küzdött. Jovan Nenad, aki maga is katonaember volt, kihasználva az országban uralkodó kaotikus helyzetet, saját katonaság élére állt, így szolgáltatásait az akkori hatalmak előszeretettel vették igénybe. Kiemelte, nem volt sem csaló, sem pedig rabló, komoly csatákat vívott seregével. A fekete emberként emlegetett történelmi személy, saját magát kiáltotta ki cárnak, igazából csak helytartói címmel rendelkezett, és hű volt a királyhoz. Kezdetben Szabadkán volt, de sokat tartózkodott Bánátban és Szegeden is állomásozott. Szobrot 1927-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság idején állítottak neki, hiszen Jovan Nenad cár egyik elképzelése az volt, egységesítse a szerbeket Vajdaság területén, és a királyság ingadozó politikájában üzenni kívántak ezzel. A szobrát ugyanakkor 1941-ben ledöntötték, a cárt a magyar hatóságok újra „lefejezték”. Újra, ugyanis Jovan Nenaddal ellenlábasa végzett, lefejezte, majd fejét elküldte az akkori királynak. A szobor újbóli leleplezésére 1991-ben került sor. Stojkovski kihangsúlyozta, Cserni Jovan alakjával csak úgy lehet foglalkozni, ha tisztában van az ember az adott kor jelentőségével, eseményeivel, politikai hátterével.

Az újvidéki történész munkáját a budapesti Szerb Intézet is támogatta. Mint azt Lásztity Pétertől, a budapesti intézet igazgatójától megtudtuk, egyik alapfeladatuk, hogy támogassák a két népet összekapcsoló kulturális örökséget, így a könyv kiadásában a Szerb Intézet az újvidéki és a szabadkai társkiadók mellett vett részt.