A magyar parlament a héten háromnapos üléssel zárja ez évi munkáját. Ennek során a képviselők kedden és szerdán több mint harminc javaslat elfogadásáról dönthetnek.
Ennek a jegyében a tegnapi nap sűrű napirenddel telt el, az Országgyűlés számos törvényt szavazott meg, emellett Senyei György Barnát személyében kilenc évre megválasztották az Országos Bírósági Hivatal (OBH) új elnökét, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa új tagjait is, akik: Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.
A jövőben szigorúbban lesznek büntethetők a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők, és változtak a frakciókra vonatkozó szabályok is. Az Országgyűlés bevezette a nagyszülői gyedet, és döntöttek a honatyák a Nemzeti Filmintézet megalapításáról is.
TISZTELET A TISZTELT HÁZNAK
Az Országgyűlés működését érintő törvények módosítását – amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők – 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el kormánypárti képviselők javaslatára.
Az MSZP és a DK képviselői hátat fordítva tiltakoztak az Országgyűlés működését érintő törvények módosítása ellen, majd kivonultak az ülésteremből (Fotó: MTI)
Az MTI összefoglalója szerint az országgyűlési törvény módosításában a fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek: a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében. Ha a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő a levezető elnök figyelmeztetéseit, rendreutasításait sorozatosan figyelmen kívül hagyja, törvény kötelezi őt az ülésterem elhagyására.
A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható. A kizárás a magatartás súlyától függően az ülésnap hátralévő részére vagy a teljes ülésre vonatkozhat, azonban a kizárt képviselő részvételét a döntéshozatalban nem zárja ki, a határozathozatalok idejére ugyanis visszatérhet az ülésterembe. A kitiltás súlyosabb, mivel a kitiltott nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket is köteles elhagyni.
A kitiltást azonnali hatályú intézkedésként az ülést vezető elnök rendelheti el szóbeli döntéssel a kitiltásra okot adó magatartás – például a szavazás menetének akadályozása vagy fizikai erőszak – után haladéktalanul. A házelnök is elrendelheti 15 napon belül hivatalból, továbbá az ülést vezető elnök vagy egy frakcióvezető írásbeli kérelmére. Legsúlyosabb esetben – fizikai erőszak alkalmazásakor vagy azzal való fenyegetéskor – 24 ülésnapra vagy 60 naptári napra lehet kitiltani egy képviselőt, aki helyett a frakcióvezető szavazhat, utóbbi akadályoztatása esetén pedig a helyettese. Független képviselő bármely képviselőt felkérhet a megbízás ellátására.
A törvény emeli a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentések mértékét, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábbi szavai szerint általános szabályként az eddigi elvonások 12-szeresére. Legenyhébb esetben minimum a félhavi tiszteletdíja csökkentésével büntethetik a képviselőt – ha közbeszólásával a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívó mértékben zavarja –, legsúlyosabb esetben pedig hathavi tiszteletdíj elvonásával. Utóbbi akkor szabható ki, ha a képviselő az ülés menetét vagy az ülés résztvevőjét akadályozza, illetve ha fizikai erőszakkal fenyeget, vagy azt alkalmaz.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke tegnap sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a párt az Alkotmánybírósághoz fordul, és azt kéri a bírói testülettől, hogy semmisítse meg az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő törvények, valamint a házszabály kedden elfogadott módosításait.
KÖZÖS LISTA ÉS KÖZÖS FRAKCIÓ
A 2022-es parlamenti választáson már éreztetni fogja a hatását a kormánytöbbség által elfogadott, a házszabályt érintő törvénymódosítás, amely új szabályokat hozott a frakcióalapításra. A módosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el a Tisztelt Ház. Az előterjesztők célja – mint azt az indoklásban írták –, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték.
Az MTI beszámolója szerint kimondja a házszabály: frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.
Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult a választáson. A közös jelöltet a választási eljárásról szóló törvény szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni. A választási eljárási törvény úgy rendelkezik: a közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik. Ugyanígy a közös lista állításakor be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek melyik jelölő szervezethez tartoznak. A parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell.
Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt, és frakcióhoz nem csatlakozhat.
GYED A NAGYSZÜLŐKNEK
Az Országgyűlés – a kormány családvédelmi akciótervének részeként – lehetővé tette, hogy a még nem nyugdíjas nagyszülők a jövő év első napjától jogosulttá válhassanak a gyermekgondozási díjra. A képviselők egyhangúlag, 189 igen szavazattal fogadták el az emberi erőforrások miniszterének erről szóló, május végén benyújtott javaslatát.
A Ház döntése alapján a szülők akkor tudják átadni a gyedre való jogosultságukat a nagyszülőknek, ha maguk is rendelkeznek ilyennel, és keresőtevékenységet végeznek. További feltétel, hogy a gyedre készülő nagyszülőknek legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenniük az unoka születését megelőző két évben. Előírták azt is, hogy a gyermeknek a szülőkkel kell élniük, a gyedet igénybe vevő nagyszülő pedig csak otthoni munkavégzés mellett dolgozhat.
A nagyszülői gyed a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. A nagyszülők több unoka esetén annyiszor kaphatják meg a gyermekgondozási díj összegét, ahány gyermeket gondoznak egy időben.
Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára azt nyilatkozta tegnap: az egyhangúlag meghozott döntés garanciát teremt arra, hogy a nagyszülői gyedet igénybe vevők munkahelyi védelemben részesüljenek. Ez azt jelenti, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása alatt fizetés nélküli szabadság jár nekik, és felmondási védelem illeti meg őket. A nagyszülői gyedet a munkáltatónál kell igényelni, de a támogatás az egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek is jár.
MEGALAKUL A NEMZETI FILMINTÉZET
Az Országgyűlés tegnapi döntése alapján januártól létrejön a Nemzeti Filmintézet (NFI), amely az eddigi gyakorlattól eltérően egyaránt támogatja majd a televízióba és a moziba szánt filmeket.
Az erről szóló jogszabályt 135 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 25 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Az MTI beszámolója szerint az új intézet a Magyar Nemzeti Filmalap bázisára építve jön létre, de a Televíziós Film Mecenatúra és a Televíziós Filmkollégium által ellátott támogatási feladatok jogutódja is lesz.
Egy évvel ezelőtt törvény született arról, hogy a tévéfilm-támogatások odaítélése kiválik a Magyar Média Mecenatúra programból, de az önálló televíziós filmkollégium azóta sem állt fel. A sarkalatos elemeket is tartalmazó jogszabály értelében a filmalkotásokra szánt és eddig fel nem használt támogatási források átkerülnek a filmintézethez.
Az NFI-t az állami költségvetés finanszírozza. Feladatai az eddigiekhez képest kibővülnek a filmterjesztéssel, és erre a célra gazdasági társaságot is létrehozhat.
