Nem a tárgyalási fejezetek megnyitása a legfőbb cél, hanem azok lezárása, illetve a polgároknak kilátásba helyezett életminőségnek a megteremtése – fejtette ki Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter tegnap este Brüsszelben, a Szerbia és az Európai Unió közötti kormányközi konferencia után. Utóbbin egy, a tőke szabad áramlását szabályozó 4-es tárgyalási fejezet nyílt meg. Joksimović szerint habár ez az egy fejezet nem tükrözi Szerbia eredményeit és igyekezetét, nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ezzel az ország 18 fejezetet nyitott meg a 35-ből. Jó, hogy a nem bővítéspárti brüsszeli politika ellenére Szerbia nem toporog egy helyben – tette hozzá, kilátásba helyezve, hogy bizonyos területeken Szerbia az eddigieknél is jobban felgyorsítja a reformfolyamatokat. Az, hogy az EU tagállamai éppen a 4-es fejezet megnyitására bólintottak rá, arra utal, hogy a gazdasági reformokat sikeresnek értékelik, de a joguralom terén is bizonyos előrelépést vélnek felfedezni, taglalta Joksimović.
Jadranka Joksimović ésVárhelyi Olivér a brüsszeli találkozón (Fotó: Beta)
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos elégedettségének adott hangot, amiért megnyílt az említett fejezet, mert mint kiemelte, ezzel Szerbia újabb lépést tett az EU irányába. A fejezet megnyitása az Európai Bizottság új összetétele számára is fontos, hiszen szeretné bizonyítani, hogy az EU bővítésének az elkötelezettje – közölte Várhelyi, megjegyezvén, hogy prioritásként tekint a Nyugat-Balkán csatlakozására, és hozzátette, reméli, hogy az EB aktuális összetétele mandátumának a lejártáig legalább a térség egy országa készen áll a csatlakozásra. Ami a 4-es fejezetet illeti, megnyitása azt szemlélteti, hogy Szerbia előrelépéseket tett meg a tőke áramlásának, továbbá a fizetési rendszerek biztonságának, az egészséges üzleti légkör megteremtésének és a pénzmosás felszámolásának a tekintetében – fejtette ki Várhelyi, aki szerint Szerbia a legsikeresebb a térség országai közül az európai integráció vonatkozásában. Ha az ország elfogadja az EU segítségét és folytatja a reformokat, 2020-ban újabb fejezetek nyílhatnak meg – húzta alá a bővítési biztos.
Tytti Tuppurainen, az EU elnöklőjének tisztségét betöltő Finnország Európa-ügyi minisztere elégedett, amiért országának elnöksége egy újabb fejezet megnyitásával végződik. Tuppurainen arra kérte Szerbiát, folytassa a megkezdett reformokat, elsősorban a joguralom és az alapvető emberi jogok tekintetében. Mint hozzátette, a Koszovóval való kapcsolatok rendezése szintén rendkívül fontos.
A KILENCEK JAVASLATA
Ausztria, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, két balti ország, Szlovénia és Málta a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint az EU bővítési folyamatának átalakítását javasolta Brüsszelnek írásos formában, kiemelvén, hogy a Balkán országainak csatlakozása nem állhat az EU belső reformjainak a függvényében.
Az aláírók a következő szempontokat emelték ki javaslatukban: az integráció végső célja a teljes jogú tagság; az előrehaladás alapfeltételének az elvégzett feladatoknak kell lenniük; a regionális együttműködés erősítése; a már meglévő tárgyalási kerettel való összehangolás; a tárgyalási fejezetek tematikus csoportosítása és csoportban való együttes megnyitása; párhuzamosan akár több fejezetcsoport megnyitása; a Balkán országainak az eddigieknél kifejezettebb anyagi és politikai támogatása.
