Négy hónap múlva újabb csúcstalálkozót tartanak a kelet-ukrajnai helyzet rendezéséről a „normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – jelentette be hétfő este Emmanuel Macron francia elnök a négy ország vezetőjének Párizsban megrendezett megbeszélése után.
A találkozó előtt Angela Merkel és Vlagyimir Putyin a két orosz diplomata Berlin általi kiutasítása kapcsán is szót váltott. Ez a felvétel már a közös sajtóértekezlet után készült (Fotó: Charles Platiau/Pool via AP/Beta)
„Előreléptünk a csapatkivonás, a fogolycsere, a tűzszünet és a politikai rendezés kérdésében, és azt kértük minisztereinktől, hogy egy újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozóig dolgozzák ki Kelet-Ukrajnára vonatkozóan a helyi választások megrendezésének részleteit” – mondta a francia államfő Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.
A párizsi Élysée-palotában tartott megbeszélés elsődleges célja az volt, hogy három év után életre keltse a 2015-ben Minszkben aláírt békemegállapodást. A „normandiai négyek” legutóbb 2016-ban tartottak csúcstalálkozót Berlinben. Zelenszkij most először találkozott személyesen Putyinnal, és jóllehet több intézkedésben is megállapodtak az ukrajnai békefolyamat beindítása érdekében, a politikai kérdésekben nem értettek egyet.
Az ukrán elnök beszámolója szerint megállapodás született egy újabb, „mindenkit mindenkire” elv alapján történő fogolycsere tető alá hozásáról december 31-ig, a Donyec-medencei frontvonal újabb három pontján hajtanak végre csapatszétválasztást, valamint az év végéig teljes, átfogó és korlátlan tűzszünet lép életbe a Donyec-medence harcok sújtotta övezetében.
Emmanuel Macron (jobbról) Volodimir Zelenszkijt üdvözli az Elysée-palotában a találkozó előtt (Fotó: Sputnik/Kremlin Pool via AP/Beta)
Zelenszkij közölte, Ukrajna bizonyos dolgokra soha nem lesz hajlandó, nem válik például szövetségi állammá, és nem mond le területről. A Krím félszigetet és a Donyec-medencét Kijev változatlanul Ukrajna részének tekinti. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy helyreállíthassa az ellenőrzést az orosz–ukrán államhatár teljes hosszán – szögezte le. Zelenszkij és közölte: Putyinnal ellentétes véleményen van a határellenőrzés és a választások kérdését illetően. Ragaszkodik ugyanis ahhoz, hogy előbb álljon helyre az ukrán ellenőrzés a teljes határszakaszon, és csak ezután tartsák meg a helyhatósági választásokat a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területein, míg az orosz elnök előbb választásokat követel, és utána ígéri a határ fölötti ellenőrzés visszaadását Kijevnek.
„Még nagyon sok munka vár ránk, de az a benyomásom, hogy megvan a jó szándék a nehéz problémák megoldására” – mondta a sajtótájékoztatón Angela Merkel, pozitív jelként értékelve a tűzszünet megerősítését, az újabb fogolycserét az év vége előtt és a csapatszétválasztásokat március végéig.
A négy vezető megállapodott abban, hogy a politikai konfliktusok meghaladásának reményében megbízzák külügyminisztereiket a kelet-ukrajnai választások „politikai és biztonsági feltételeinek kidolgozásával” az újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozójukig.
A négyes találkozó előtt Angela Merkel és Vlagyimir Putyin tárgyalt egymással. Napirendjükön szerepelt a két orosz diplomata Berlin általi kiutasítása nyomán kialakult helyzet rendezése. A német külügyminisztérium szerdán arra hivatkozva minősítette nemkívánatos személlyé az orosz nagykövetség két munkatársát, hogy az orosz hatóságok Berlin szerint nem működtek együtt egy augusztusi berlini gyilkosság felderítésében, amelynek áldozata egy Moszkva által terroristának minősített csecsen emigráns volt.
Putyint megkérdezték a sajtótájékoztatón, hogy Oroszország milyen választ ad két diplomatájának kiutasításra, mire ő azt mondta: „Az ilyen esetekben íratlan szabályok vannak. Ha az egyik fél kiutasítja a másik diplomatáit, akkor válaszul a másik is ezt teszi.”
