2024. március 28., csütörtök

Szakkönyv kőműveseknek, házépítőknek

A szegedi nagytáj építészeti útmutatója címmel megjelent kiadványhoz ingyen hozzájuthatnak a szakemberek

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a szegedi Móra Ferenc Múzeum közös Newtrad – A hagyományos építészet új perspektívája elnevezésű, Interreg-IPA CBC Magyarország–Szerbia programja keretében a közelmúltban jelent meg A szegedi nagytáj építészeti útmutatója elnevezésű magyar–szerb kétnyelvű kiadvány.

A kimondottan házépítőknek készített kézikönyv dr. Szilágyi Mária műemlékvédelmi szakmérnök, építészmérnök és Kerner Gábor műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató tollából látott napvilágot.

Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója elmondta, hogy a 2018 februárjában kezdődött és 2019. november 30-án zárult projektben a kutatók 128 települést jártak be a két ország területén, ahol rögzítették, milyenek voltak azok a hagyományos háztípusok, amelyek a szegedi nagytájat jellemezték:

– A kutatók a vajdasági oldalon dr. Szilágyi Mária és Kerner Gábor voltak, akik vázlatokat és fotódokumentációt is készítettek, és a településképek alapján javaslatot tettek arra vonatkozóan, hogyan kellene megtörténnie a fölújításoknak, vagy az új épületek építési tervei hogyan kellene, hogy kinézzenek ezeken a településeken. A szakértők a népi építészetből indultak ki, és feltételezték, hogy léteznek még a településeken olyan épületek, melyek a világháborúk előtt épültek és a népi építészet jegyeit hordozzák. Ezek számos nemzetiség épületei lehettek, nagyon sok sváb házról, magyar, szlovák házról van szó. Magyarországon jellemzőbb, hogy ezek a házak megmaradtak, nálunk viszont vannak olyan falvak, ahol teljesen elvesztek ezek a népi építészet jegyeit viselő házak, és már nincs milyen épülethez illeszkedni. Nem minden településről készült végül teljes felmérés, a vajdasági oldalról hétről nem, mert már olyan állapotban voltak, hogy alkalmatlanok voltak a fölmérésre, tehát teljesen kihaltak vagy lepusztultak.

A szakemberek a kézikönyvben gyakorlati útmutatást adnak az építészeti tervekkel kapcsolatban, felvázolják, mire lehet újrahasználni egy górét, egy disznóólat, vagy hogyan lehetne újra felhasználni a régi magtárakat, vagy azokat a melléképületeket, melyekben régen a dohányt szárították.

A magyarországi oldalon három kutató dolgozott, Bárkányi Ildikó, Fodor Ferenc és Ozsváth Gábor, akik részletesen bejárták a tanyavilágot. Nagyon sok tanyát felmértek és sok jó példát találtak arra vonatkozóan, hogyan lehet úgy felújítani egy tanyát, hogy megtartották építészeti jellegét, és most idegenforgalmi célra, vagy magáncélra használják, viszont sok pusztulóban lévő tanyát is láttak.

A szegedi nagytáj építészeti útmutatója című kézikönyvet gyakorló házépítőknek, kőműveseknek ajánljuk, mert nálunk nagyon ritka, hogy valaki építész véleményét kéri ki, amikor fel akar újítani egy épületet, vagy újat építtet. Az a legjellemzőbb, hogy kőművest hívunk, és megmondjuk neki, mit, hogyan szeretnénk. Ezért lenne fontos, hogy a kőműveseknek rálátásuk legyen arra, milyen házak illenek az adott településre. Ezt a magyar–szerb kétnyelvű kiadványt ingyen adjuk a szakembereknek. Aki szeretne igényelni, jelentkezzen a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben! – mondta a VMMI igazgatója.