2024. április 19., péntek

E-learning a mezőgazdaságban

Újszerű módon segítenek a gazdák problémáinak megismerésében

Zentán javában zajlik a keceli T. G. – Virágdekor Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola európai uniós, határon átnyúló agrárfejlesztési programja, amelynek elsődleges célkitűzése egy oktatási-tájékoztatási menedzsment és megosztó program elindítása, amely hozzájárulna a családi gazdaságok vállalkozói kompetenciájának, a modern mezőgazdasági technológiákban való jártasságuk, illetve az informatika és fenntarthatóság iránti elkötelezettségük növeléséhez.

Dr. Kovács Sárkány Hajnalka a zentai rendezvényen (Horváth Zsolt felvétele)

Dr. Kovács Sárkány Hajnalka a zentai rendezvényen (Horváth Zsolt felvétele)

A projekt legfontosabb eleme az Új Gazda Akadémia, amely tantermi, gyakorlati és e-learning képzési lehetőséget biztosít az érintett régióban tevékenykedő családi gazdálkodók új generációja számára, akiknek ezáltal lehetőségük nyílik vállalkozási ismeretek, modern agrártechnológiák, élelmiszer-feldolgozási és fenntarthatóság témaköreiben növelni a hozzáértésüket.

A projektum lényege, hogy az agráriumban olyan oktatási módszereket alkalmazzunk és próbáljunk ki, amelyek újszerűnek mondhatók, és segítenek a gazdák problémáinak megismerésében – hangsúlyozta dr. Lengyel László, a Pro Scientia Naturae Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki hozzáfűzte, ez abban különbözik a mostani módszertantól, hogy nemcsak tantermi órák lehallgatásából áll, hanem a projektum során rövid termékbemutatókat is szerveznek (így a keceli partner meteorológiai állomások elkészítésének a módját mutatta be), a projektumban részt vevő vajdasági fél pedig a vállalkozói ismereteket foglalja össze különféle ágazati formák kapcsán, amit tantermi és digitális módszertannal is feldolgoznak. Dr. Lengyel László szerint ebben az esetben arra figyelnek, hogy a hallgatóik melyiket fogadják szívesebben.

Fotó: Horváth Zsolt

Fotó: Horváth Zsolt

A projektumban egy szakértői csoport a gyümölcskultúrák helyzetét tárta fel Szerbia, illetve tartományunk területén, valamint azt is, milyen kitörési pontjaik lehetnek ezeknek az ágazatoknak – nyilatkozta napilapunknak dr. Kovács Sárkány Hajnalka okleveles élelmiszermérnök, a projektum egyik résztvevője, aki elmondta azt is, hogy magát a programot egy évvel ezelőtt egy előtanulmány elkészítésével kezdték el, majd tavasszal a gyümölcskultúrákat is meglátogatták, és megnézték, mi a helyzet az alma-, szamóca-, szilva- és a mogyoróültetvényeken. Az élelmiszermérnök szerint mindez különösen minőség-ellenőrzési szempontokból érdekes, hiszen szemtanúi lehettek, miképpen is fejlődnek ezek a növények, és vidékünkön ezekből milyen minőségeket lehet elérni. Ez alapján tanulmányt és jegyzetet is készítettek egy tananyagfejlesztéshez, amit a péntek este megtartott képzéshez is felhasználtak tantárgyként. A projektum ezen részével párhuzamosan ugyanakkor folyamatban van egy online tananyag elkészítése is, amely mindenki számára díjmentesen elérhető lesz a világhálón.

A kutatók a felmérés során arra a következtetésre jutottak, hogy térségünkben van jövőjük ezeknek a növénykultúráknak, viszont a termelőknek nagyobb szakértelemmel kellene hozzáállniuk – fogalmazott dr. Kovács Sárkány Hajnalka, aki hozzáfűzte, lényeges az is, hogy a termelők ismerjék a kultúrák termesztésével kapcsolatos előírásokat, illetve azt, miképpen is lehet a terményt eladni, milyen szálak húzódnak meg a háttérben, hogy minél eredményesebben tudják értékesíteni a piacon.

A felmérés során az is kiderült, hogy a kedvező éghajlati viszonyoknak, a talaj jellemzőinek és a rendelkezésre álló vízkészletnek köszönhetően a mezőgazdasági termelési ágazatok nagy lehetőségekkel rendelkeznek a régióban, viszont ez a potenciál jelenleg nincs kellően kihasználva, ugyanakkor a régió mezőgazdaságát a kedvezőtlen tulajdonosi struktúra jellemzi. Konkrétan térségünkre főként a családi gazdaságok jellemzők, sok esetben alacsony munkaerő-termelékenységgel és az erőforrások nem eléggé hatékony felhasználásával.

Námesztovszki Zsolt informatikatanár, a program másik külső szakértője napilapunknak elmondta, hogy az általa vezetett csoport feladata a projektum során rögzített tartalmak online-kompatibilissá tétele, hogy ezzel egy webes kurzust készítsenek, amely mindenki számára elérhető lesz internetes böngészőn vagy okostelefonon, és amely a projektum eredményeit is népszerűsíti.

A program záró előadását december 6-án, pénteken rendezik meg.