A Szerbia és a Szlovénia közötti bilaterális kapcsolatokról, azok elmélyítésének lehetőségeiről, továbbá a regionális együttműködésről, valamint Szerbia európai integrációjáról beszélgetett Belgrádban Miro Cerar szlovén külügyminiszter és Aleksandar Vučić köztársasági elnök. A találkozón elhangzottakat taglaló sajtóközlemény szerint az államfő megerősítette, hogy december közepén Belgrádban együttes kormányülést tart a két kormány, de Marjan Šarec szlovén államfő látogatása is hamarosan esedékes.
Miro Cerar (Fotó: Beta)
A felek egyetértettek arra vonatkozóan, hogy a nyugat-balkáni térség stabilitásának megőrzése, valamint európai integrációja mindkét országnak az érdeke. Ennek szempontjából örvendetes, hogy Szlovénia, a berlini folyamat egyik résztvevőjeként, következetesen kiveszi részét a nyugat-balkáni térséget terhelő kérdések kezeléséből, közölte Aleksandar Vučić, majd reményének adott hangot, hogy a berlini folyamat keretében a jövőben ismét az országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére helyezik a hangsúlyt, mindenekelőtt az infrastruktúra és a gazdaság területén.
Ami a Szerbia és a Szlovénia közötti gazdasági kapcsolatokat illeti, az említett szomszédos ország kiemelkedő jelentőséggel bír Szerbia számára, mondta Aleksandar Vučić, aki hiszi, hogy valósak az esélyek a gazdasági együttműködés elmélyítésére, mindenekelőtt a mezőgazdaság, az idegenforgalom, az infrastruktúra, a közlekedés, az energetika, a környezetvédelem, továbbá a kis- és a közepes vállalkozások fejlesztésének a területén. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd szintén tárgyalóasztalra került, ennek témájában a szerb államfő rámutatott: Pristina nemcsak ellehetetleníti a folyamatot, hanem a korábbi megállapodásokat sem hajlandó alkalmazni. Mint hozzátette, mindennek ellenére Belgrád továbbra is a kapcsolatok párbeszéd általi rendezésének az elkötelezettje marad.
Miro Cerar, aki hétfőn Ivica Dačić szerb külügyminiszterrel tárgyalt, ezt a találkozót követően a jószomszédi viszonyok erősítésének fontosságáról beszélt. Értékelése szerint ezt a célt hivatott szolgálni a Kis-Schengen projektum, amelynek megvalósítását Szlovénia fenntartások nélkül támogatja. Ezzel egyidejűleg az is fontos, hogy a felek ne feledkezzenek meg az elsődleges projektumról, ez pedig a térség európai integrációja, húzta alá a szlovén diplomácia vezetője, majd hangsúlyozta Szerbia a térség stabilitása megőrzésének szempontjából betöltött szerepét, ezt követően pedig annak fontosságáról beszélt, hogy a Belgrád–Pristina párbeszéd kimozduljon a holtpontról, elismerve, hogy a labda jelenleg elsősorban Pristina térfelén pattog. Miro Cerar arról is biztosította a szerbiai közvéleményt, hogy 2021 második felében, amikor Szlovénia tölti be az EU elnöklőjének tisztségét, országa határozottan kiáll azért, hogy a brüsszeli illetékesek aktualizálják a Nyugat-Balkán uniós integrációjának kérdését.
„SZERBIA DÖNTSÖN”
Szintén Szlovéniából, sajtóelemzés formájában, érkezett a Szerbia euroatlanti integrációjával kapcsolatos értékelés, mely szerint az országnak mielőbb döntenie kell: vagy NATO, vagy Oroszország. A Delo napilap megállapítása szerint a két héttel ezelőtt kirobbant(ott), állítólag egy évvel ezelőtt történt, szerb–orosz kémbotrány nagyobb kárt okozott Szerbia és Oroszország kapcsolataiban, mint azt a többség hajlandó elismerni. Nem valószínű, hogy Szerbia örökké képes lesz követni a katonai semlegesség elvét, állapítja meg a Delo elemzője, majd leszögezi: „Szerbia geostratégiai pozíciója egyértelmű állásfoglalást követel, az ország nem kacérkodhat olykor a NATO-val, majd ismét és párhuzamosan Oroszországgal.”
