Az első nap beszélgetései a médiát érintő technikai változások és a vajdasági kisebbségi média jövőbeli együttműködési lehetőségeiről szólt. A pénteki zárónapon a kisebbségi lapok bemutatkozása mellett, idegenforgalmi szerepük és fejlesztési forrásként való felhasználásuk volt a központi téma.
– Régen a hazai turisztikai lehetőségekről beszéltünk, ma viszont már turisztikai márkanevekről – mondta dr. Igor Stamenković, a Természettudományi-matematikai Kar, földrajzi és idegenforgalmi szakának docense a nap megnyitóján. – Rengeteg még a hiba, sokszor a média meg sem jelenik tudósítani egy-egy jelentősebb idegenforgalmi eseményről. További gondot jelent, mikor a turista zárt ajtókon kopogtat, mert sok szakmában dolgozó nem érti, hogy az idegenforgalomban dolgozók számára nincs ünnep és hétvége.
(Fotó: Dávid Csilla)
– Az újságírók számára sem léteznek ünnepek és hétvégék – válaszolt Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője. Gyakran amiatt, mert lapunk mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a tudósításnak a falunapokról és a vidéki idegenforgalmi értékekkel bíró eseményekről. Ezeket a rendezvényeket egyébként a szerzőink is jobban kedvelik, mint a politikai eseményeken való részvételt – mondta a főszerkesztő. A helyi ételek és italok termelőinek bemutatkozására mindig megadtuk a lehetőséget, és erre a területre még nagyobb hangsúlyt szándékozunk fektetni, mert ez mindannyiunk érdeke, ahogy az eddigi kiváló kapcsolat ápolása is a Vajdasági Gazdasági Kamarával – jelentette ki Varjú Márta.
– Az idegenforgalom lendületét a helyi lakosság érzi meg először – mondta Nataša Pavlović, a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet igazgatója. Az adott kisebbség tudja legjobban, hogy mi az, ami értékes a környezetében, a helyi és kisebbségi média pedig jelentős fejlesztési erőként léphet fel – jelentette ki az igazgató.
A beszélgetések gyakran visszakanyarodtak a nyomtatott és digitális sajtó vitájához. Litvániában előszeretettel vásárolják a nyomtatott kiadványokat, jobban megbíznak benne mint a digitálisban – mondta el Rajmund Klonowski, a Kurier Wilenski lengyel kisebbségi lap főszerkesztője. Ezzel szemben Gwyn Nissen, a dániai Der Nordschleswiger főszerkesztője 1200 eladott példányszám után már azt tervezi, hogy hamarosan csak interneten teszi elérhetőve a tartalmat. A kérdésről Predrag Mandić, a magyarországi Srpske nedeljne novine hetilap szerkesztője is elmondta véleményét. A hetilap olvasói között számos idősebb személy van, akik ezután sem szándékoznak felzárkózni a digitális forradalomhoz.
– Tekintettel kell lennünk erre a rétegre is – közölte Mandić.
Többször esett szó a megfelelő együttműködésről a többségi és kisebbségi média között.
– Gyakran fordul hozzánk a román média és támaszkodik információinkra, kulturális események és rendezvények esetében is. A kisebbségi média fontos közvetítő szerepet tölt be, mi vagyunk az információforrás az anyaország és a többség felé is – mondta el Chirimiciu András, a romániai Nyugati Jelen napilap újságíró-szerkesztője.
Felmerült még a környezetvédelem és biogazdálkodás mint turisztikai erő, valamint a lakossági bejelentések jelentősége a környezetszennyezésről, az orvhalászatról és a vadászatról. – Fontos, hogy a lakosság értesítse a médiát az ilyen esetekről. Piszkos országnak nem lesz idegenforgalma – érvelt Vladimira Doročova-Valtnerova, a környezetvédelemről szóló panel moderátora és a Storyteller újságírója.
A kétnapos tanácskozás eredményeivel Nataša Heror, a Heror Media Pont igazgatója és a rendezvény főszervezője is elégedett volt. – Ismét feltártuk a kisebbségi médiában rejlő lehetőségeket, körvonalaztuk a jövendőbeli együttműködés alapjait, ami ezután még szorosabb lesz – mondta összegzésként.
