Magyar veszteségek Horvátországban a második világháborúban

Mák Ferenc

2019. november 27., 18:15

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Ma már hatalmas irodalma van az 1944–1945-ben a vidékünkön lezajlott partizánterror történetének, kutatóink és történetíróink munkája nyomán a megtorlás egyre több részletére derül fény, s egyre terjedelmesebb az áldozatok névsora is, a Bognár András – Horváth M. László – Vladimir Geiger szerzőhármas budapesti és zágrábi intézetek együttműködése nyomán 2018-ban megjelent A magyarok és a németek vesztesége Horvátországban és Bácskában 1944/45-ben és a háború után című kétnyelvű tanulmánykötet mégis jelentősen gyarapítja eddigi ismereteinket. Levéltárak beláthatatlan iratanyagának föltárásával immár dokumentumokkal is igazolható az Európai Bizottság 2013-ban közzétett megállapítása, miszerint Jugoszláviában a második világháború után bekövetkezett kommunista megtorlás egész Kelet-Európában a legkegyetlenebb és legvéresebb leszámolás volt. Sehol annyi vér, annyi tömegsír, annyi kegyetlenség és szenvedés nem kísérte az új állam megalakulását, mint az a titói kommunista birodalom alapjainak lefektetésekor történt.

A kötetben Bognár András és Horváth M. László közösen jegyzett Magyar veszteségek Horvátországban és Bácskában a II. világháború végén és a háború után című fejezetének bevezetőjében az atrocitások okainak föltárásakor rámutattak: a horvátországi kutatók véleménye szerint ilyen méretű megtorlást nem követhettek el egyének, de még tömeges bosszúálló személyek sem, „mert a tömeges atrocitás nem lehetett helyi kilengés, vagy túlkapás”. A jugoszláv kommunista mozgalom sztálinista jellegéből eredően a katonai főparancsnok, Josip Broz Tito és a partizánvezérek tudta nélkül nem történhettek meg a tömeges kivégzések. Az OZNA partizán hadosztályoknak küldött egyik utasítása szerint: „a tisztogatás során erélyesen és kíméletlenül kell eljárni”. Immár megszámlálhatatlan az idők során előkerült, az ártatlan civilek likvidálására felszólító, hasonló rendelet, parancs, vagy utasítás. Ezekből Horvátországban a zágrábi Történelmi Intézet 2011-ig négy vaskos kötetben ezernél is több dokumentumot jelentetett meg. Ebből (is) világosan kitűnik, hogy a tömeges atrocitások központi utasításra, központi irányítás alapján történtek.

1944. október 17-én Versecen Tito és a legszűkebb katonai vezetés elrendelte a katonai közigazgatás bevezetését a Bánát–Bácska–Baranya területén, legfőbb irányítójának pedig Ivan Rukovina tábornokot nevezte ki. A tanulmány szerzői megállapították: „Ezek szerint Bácskában, Bánátban és Baranyában a számos partizán gonosztettekért a magyarokat, németeket és más nemzetiségeket illetően Rukovina tábornok, mint a partizánok főnöke a legnagyobb mértékben okolható.” És – teszem hozzá – felettese, a délszláv kommunista birodalom teljhatalommal fölruházott megálmodója, maga a marsall. A szerzők megfogalmazása szerint a retorzió egyik fontos meghatározója az etnikai homogenitás megteremtésének szándéka volt, amit ugyancsak a katonai közigazgatás bevezetésekor hirdettek meg. A Slobodna Vojvodina 1944. október 28-i számában olvasható beszámoló szerint Rukovina tábornok 1944. október 22-én közzétett, megtorlásra vonatkozó felhívása jogos volt, hiszen: „A nép érzi, hogy az a határozott lépés elkerülhetetlen volt, és az ilyen határozott lépések szükségesek, hogy biztosítsák Bánát, Bácska és Baranya jugoszláv jellegét.” Van némi áthallás Vasa Čubrilović korábban született, de 1944. november 3-án hivatalosan is bemutatott Kisebbségi probléma az új Jugoszláviában című munkája és az elszabadult terror ideológiai megindoklása között. A genocídium ideológusa szerint ugyanis „a kisebbségek eltakarítása során külön figyelmet kell fordítani az intelligenciára és a gazdagabb társadalmi osztályokra”.

A második világháború alatt és az azt követő megtorlások során Horvátország összes embervesztesége egy 1999. október 8-án született összegzés szerint 153 711 néven nevezett áldozat. Emellett Boszniából 99 228, a többi köztársaság területéről 8484 az áldozatok száma, ez összesen 261 415 személy. Közöttük volt 663 megölt horvát nemzetiségű katolikus egyházi személy, 4 püspök, 523 pap, 88 papnövendék, a többi egyházi hivatalnok. Jakov Blažević horvátországi közvádló egyik 1945. július 14-én kelt levelében így fogalmazott: „A rendőrség legnagyobb százalékát csőcselék képezi, és ezek különösen Szlavóniában gonosztetteket, fosztogatást, gyilkosságot követnek el […]. Elveszett minden elvszerűség a letartóztatások alkalmával.” Kérdés: vajon számon kérhető-e az elvszerűség az elvakult mészárlások idején? Vagy minden kiontott élet a bosszú meghirdetőinek és végrehajtóinak a fejére száll?

A szövetségesek Egyesült Királyi katonai vezetőségének adatai szerint a partizánok előrenyomulását követően 1944 őszén Jugoszlávia területéről Ausztria délkeleti részébe, Bleiburg környékére menekült százezrek között 15 000 magyar menekült is volt – a War Office 1945. május 19-én kelt dokumentuma szerint a számuk ennél többre, 24 000-re tehető –, ám őket a szövetséges erők kiszolgáltatták a jugoszláv hatóságoknak, közülük sokat a partizánok azonnal kivégeztek. Csak Kočevski Rog közelében a visszatoloncoltak közül 40 000 személyt öltek meg. Egyes horvát történészek szerint a bleiburgi vérengzés során a horvát áldozatok száma meghaladja a 85 000-et, mások – Tolstoy Nikolaj Ministar i pokolj, Bleiburg i Kočevski Rog 1945 című munkájában – 198 500-re teszik a kivégzettek számát.

A Horvátország területén – Baranyában, Kelet-Szlavóniában és Nyugat-Szerémségben, Közép-Horvátországban, a Muraközben, és Fiumében, összesen 62 településen – a megölt magyarok száma, név szerinti felsorolásban 847, a harcokban elesettek száma további 839. Haláluk körülményeiről az esetek többségében rövid leírásban vetnek számot. „Akiknek nincs sírja, nyugvóhelye, azok is megérdemlik, hogy legalább a nevük fennmaradjon” – olvasható a tanulmány végén. Ezért igyekeztek a szerzők név szerint összeírni minden elesett vagy kivégzett magyart, függetlenül attól, milyen egyenruhában szolgálva vesztette életét. A halott katona már nem ellenség.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége