2024. április 23., kedd

Pagodafasort ültettek

Pagodafákat, ismertebb nevén japánakácokat ültetnek a főút mellé Topolya és Kishegyes között ott, ahol nincsenek fák.

A kisfákat a vadkárok ellen védőborítással is ellátták (Tóth Péter felvétele)

A kisfákat a vadkárok ellen védőborítással is ellátták (Tóth Péter felvétele)

A Zeleno Zvonce környezetvédő egyesület a Kis Bácska szklerózis multiplexben szenvedőket tömörítő civil szervezetet is bevonta a még az év elején megkezdett projektbe. Nyeső Paul, a Kis Bácska elnöke elmondta, hogy januárban kezdték meg az akció tervezését, és az engedélyek beszerzését. Az e-hulladék, elsősorban a már eldobott monitorok és tévékészülékek begyűjtését pedig szeptemberben szervezték meg, és mintegy 1700 kilogrammnyit sikerült rövid idő alatt begyűjteni. Ezek eladásából valósítják meg a fásítási akciót. Kapcsolatba léptek a Szerbia Útjai (Putevi Srbije) közvállalattal, mely a Topolya–Kishegyes közötti útszakasz esetében illetékes, de kérték és meg is kapták a Természetvédelmi Intézet és a Telekrendezési Közvállalat jóváhagyását is.

Nyeső elmondta, hogy most első nekifutásra 200 facsemetét ültettek el. Az akcióban tizennégyen vettek részt, köztük heten a Kis Bácska tagjai. Azt is elmondta, hogy az akciót folytatják valószínűleg már tavaszra, de legkésőbb a jövő ősszel ismét faültetést szerveznek, és a teljes Kishegyes–Topolya közötti út menti szakaszt szeretnék fásítani, ezzel is hozzájárulva a különféle környezetvédelmi törekvések megvalósításához, mint amilyen a talaj eróziójának a lassítása és egyebek.

A Kis Bácska elnöke azt is elmondta, hogy a telepítendő facsemeték fajtájának kiválasztásakor a közönséges pagodafára, vagy ismertebb nevén a japánakácra esett a választás. A közönséges pagodafa (Sophora japonica) eredetileg Kelet-Ázsiában őshonos, azonban hazánkban is jól ismert és gyakran ültetett fafajta. Régen népszerű volt nagyon, lakott településeken is gyakran ültették díszfaként. Neve ellenére eredetileg Japánban nem honos és az akácnak sem rokona. Első magvait 1747-ben hozták Európába, Franciaországba, ahonnan aztán elterjedt és kedvelt fa lett. Szakemberek javaslatára választották ki a japánakácot, mert nem okoz allergiás tüneteket, egyéb jó tulajdonságai is ismertek. Gyors növekedésű fafaja. Tizenöt éves korára eléri a 10 méteres magasságot és a 25 centiméteres törzsátmérőt. Megfelelő körülmények között, védett fekvésben növekedése tartós, és magas kort, illetve nagy méreteket érhet el. Vidékünkön is előfordulnak 200 évesnél idősebb, hatméteres törzskerületet meghaladó példányok.

Az elektronikus hulladék begyűjtéséből eredő pénzből még maradt is valamennyi az akció folytatásához. A kisfákat a vadkárok ellen védekezve, védőborítással is ellátták. A Kis Bácska elnöke azt is elmondta, bíznak abban, a mezőgazdászok is tisztában lesznek vele, hogy a fásítás az ő érdekeiket is szolgálja és odafigyelnek majd az egyébként szigorúan az engedélyekben szereplő közterületre ültetett fácskákra. Nyeső azt is elmondta, hogy a továbbiakban a fasor állami tulajdont képez, egy olyan területen, melynek kezelésében a Putevi Srbije az illetékes, és számítanak arra, hogy a lakosság és a földművelők is a sajátjuknak tekintik és óvják majd ezeket a sokrétűen hasznos növényeket.

A Kis Bácska szklerózis multiplexben megbetegedetteket tömörítő civil szervezet december 2-án, a fogyatékkal élő emberek nemzetközi napja alkalmából jótékonysági koncertet szervez a topolyai Művelődési Ház mozitermében, 17 órai kezdettel. Közreműködnek a Kodály Zoltán MMK, a Vuk Stefanović Karadžić SZMK csoportjai, valamint a topolyai Alapfokú Zeneiskola növendékei. Az est vendége lesz Žarko Pribaković, tehetséges fiatal énekes. A jótékonysági koncertre a belépő önkéntes adomány.