2024. április 24., szerda

Kezdődhet a munka

Az Európai Parlament megszavazta az új összetételű Európai Bizottságot

Megszavazta az Európai Parlament (EP) az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért lesz felelős. A tegnapi strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség. A bizottságot minősített többséggel az Európai Tanács nevezi majd ki, de ez pusztán formalitásnak számít.

„Családi” fotón az új csapat (Fotó: AP via Beta)

„Családi” fotón az új csapat (Fotó: AP via Beta)

Az új Európai Bizottság eredetileg már november 1-jén hivatalba lépett volna, ezt azonban el kellett halasztani, mert az EP illetékes szakbizottságai különböző okokból elutasították az első francia, magyar és román jelöltet. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai ügyvivőként maradtak a tisztségükön.

Öt évvel ezelőtt a Jean-Claude Juncker vezette testületet 423:209 arányban hagyták jóvá. Elődje, José Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében pedig 510:51 volt.

Von der Leyen: Jogállamiság ügyében nincs megalkuvás

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke a strasbourgi plenáris ülésen bemutatta a programját és csapata tagjait, és új kezdetet ígért az Európai Unió számára. Beszédében aláhúzta, hogy nagy változások lesznek a következő öt évben, de ez a helyes út, még ha nem is mindig lesz könnyű. „Készen állunk, lássunk munkához” – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi években az „itt és mostra”, a különböző válságok kezelésére, és eközben az egység megőrzésére kellett fókuszálni, de az EU mindig is akkor teljesített legjobban, amikor bátran cselekedett. Erre példaként hozta fel a közös piacot és valutát, a keleti bővítést.

Létkérdésnek nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet, amelyben szerinte Európának kötelessége vezető szerepet vállalnia, és erre képes is. Kiemelte, nincsen egyetlen elvesztegethető perc sem, a kontinens karbonsemlegességének eléréséhez pedig az ipari, széntermelő, nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók gazdaságának támogatására van szükség. Továbbá elmondta, hogy mandátuma első száz napjában átfogó tervezettel fognak előállni a zöld átmenetről.

Közölte azt is, a migráció kihívása a közeljövőben nem fog eltűnni, ezért olyan tartós, közös, humánus és hatékony megoldásokat kell találni, amelyek elfogadhatóak minden fél számára. Biztosítani kell az itt maradók integrációját, ahogy a jogosulatlan kérelmezők visszaküldését is. Meg kell törni az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, meg kell egyezni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, illetve erősíteni kell a külső határok védelmét, és támogatni kell a migrációs származási és tranzitállamokat. „Európa mindig menedéket fog nyújtani azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak” – mondta.

Kiemelte, hogy nem szabad megalkudni a közösség alapját képező jogállamiság ügyében, a brüsszeli testület nem fog vonakodni a szükséges intézkedések megtételétől annak védelme érdekében, ugyanakkor minden tagállamnak azonos elbánásban kell részesülnie.

Érintette az Egyesült Királyság kiválását is, és kijelentette, ő mindig is a brit tagság támogatója lesz.

Az Európai Bizottság új elnöke létkérdésnek nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet is (Fotó: AP via Beta)

Az Európai Bizottság új elnöke létkérdésnek nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet is (Fotó: AP via Beta)

Emellett beszélt az EU nemzetközi szerepének megerősítéséről, a multilateralizmus védelméről, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről, a digitalizációról, a tisztességes és szabad kereskedelemről, az innovációról és az iparpolitika jövőjéről is.

„Éljen soká Európa!” – zárta angolul, franciául és németül elmondott beszédét.

Megelőlegezett bizalommal tekintenek az új EB-re

Új fejezetre van szükség az Európai Unió működésében, gyökeres fordulatot kell mielőbb végrehajtani a bevándorlás- és gazdaságpolitikában, és erre a korábbinál nagyobb esély mutatkozik az Ursula von der Leyen vezette új biztosi testület megszavazása nyomán – emelte ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja. A Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselői, valamint az MSZP EP-képviselője is bizalmat szavazott az új bizottságnak – derül ki a két párt közleményeiből.

Deutsch Tamás fideszes képviselő kijelentette: csupán óvatosan optimista, de lát esélyt érdemi elmozdulásra a korábbi „ostoba” migrációs politika felől, láthatók egy sokkal értelmesebb megközelítés körvonalai. Hangsúlyozta, megelőlegezett bizalommal tekintenek az új Európai Bizottságra, Várhelyi Olivér uniós bővítési és szomszédságpolitikai biztosi megválasztását pedig az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikerének tekintik.

A Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja arról számolt be, hogy von der Leyen tervei tartalmazzák a DK európai programjának alappilléreit, például az uniós minimálbér bevezetését és a multinacionális cégek megadóztatását.

Ujhelyi István, az MSZP képviselője közölte, fenntartásai ellenére várakozásokkal tekint az új biztosi testületre, és az önkormányzatok számára biztosítandó közvetlen források rendszerének megteremtése mellett „fontos prioritásként teszi majd a biztosok asztalára” az egészségügyi minimumszolgáltatásról szóló javaslatot is.

Aláhúzta, hogy nem kívánt támogatni olyan bizottságot, amelyben helyet kaphat „az illiberális rendszer megalkotásában jogi főépítészként” fontos szerepet vállaló Trócsányi László, Várhelyi Olivér azonban egy szakmailag felkészült, tapasztalt brüsszeli bürokrata, aki remélhetőleg bizonyítani is fogja vállalását, és nem az Orbán-kormány érdekeit tartja majd szem előtt.

A momentumos Donáth Anna Júlia tartózkodásával kívánta kifejezni kételyeit Várhelyi függetlenségével, valamint Von der Leyen jelöléséhez vezető, zárt ajtók mögötti alkuk jellemezte eljárással kapcsolatban.

A jobbikos Gyöngyösi Márton Facebook-bejegyzésben foglalta össze strasbourgi felszólalását, kiemelve, hogy meg kell erősíteni a közvetlenül választott Európai Parlamentet, és garantálni kell a jogállamiság alapvető feltételeit a tagországokban.

Az új összetételű Európai Bizottság december 1-jén kezdheti meg munkáját.