A magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban pénteken 75 éve történt… címmel tudományos konferenciát tartottak.
Az eseményen számos neves magyarországi és hazai történész vett részt. A konferencia témája az 1944/45-ös impériumváltást követő, vidékünkön lezajlott vérengzések voltak. A Délvidék Kutatóközpont által szervezett érdekfeszítő előadások rámutattak egyebek mellett a kutatások jelenlegi állására és az eddig elért eredményekre, elsősorban Magyarkanizsa község tekintetében.
Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere beszédében kiemelte, hogy az önkormányzat által már megtörtént egy vegyes bizottság kinevezése, amelynek feladata a két nemzet közötti feszültségeket gerjesztő történelmi viszályok tisztázása, objektív számadatok és magyarázatok alapján.
Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke kiemelte, hogy napjainkban már félelem nélkül és szabadon beszélhetünk, illetve kutathatjuk a vidékünket érintő, 75 évvel ezelőtti tragikus eseményeket.
– Az előadásokon az események ismertetése mellett sokkal inkább az áldozatokról kell beszélnünk. Ezen nemcsak a magyarokat, hanem a más nemzetiséghez tartozókat is értjük, akik a világháború ideje alatt ártatlanul lettek kivégezve. Csak akkor lehet pontot tenni ezen tragikus történések végére, ha a szerb kormány támogatni fogja az összes fellelhető tömegsír exhumálását és a kivégzettek maradványainak tisztességes eltemetését – mondta Forró Lajos.
Dr. Srđan Cvetković történész elmondása szerint a múltban keveset beszéltek az emberek ezekről a történésekről, illetve napjainkban sem hallani erről a témáról a vezető állami médiában, így ez a konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy nyilvánosság megtudja, az eddigi kutatások során meddig sikerült eljutni, milyen eredményeket lehet felmutatni.
– Az Ozna tagjai 1944 és 1946 között hajtották végre véres tevékenységüket. A feltárt dokumentumok alapján ezek az akciók pontosan előre kiterveltek voltak, és nagy kegyetlenséggel és brutalitással hajtották végre, túlnyomórészt ártatlan emberekkel szemben. Egész Európában egyedülálló módon csak az Ozna dokumentálta részletesen az áldozatok pontos adatait, amelyek a kutatás fő forrásait is képezik. A kivégzettek számát nem lehet pontosan megállapítani, idáig azonban mintegy hatvanezer emberről tudunk, akik a kommunista tisztogatóakciók áldozatává váltak – jelentette ki dr. Srđan Cvetković.
A rendezvényen az említettek mellett Kávai Szabolcs Bácska az áprilisi háború után, dr. Fejős Sándor Dr. Dömötör Miksa városi főorvos életpályája és tragikus sorsa, Molnár Tibor pedig Az 1944-es megtorlást követő vagyonelkobzási és holttányilvánítási eljárások a zentai Járásbíróság gyakorlatában címmel tartott előadást, amelyeket követően az érdeklődők megtekintették Zorica Marinković filmjét, az Ozna szerbiai kivégzéseiről és Stevan Savić őrnagy meggyilkolásáról, valamint a Magyarok elleni atrocitások a Délvidéken, Horgos története című, Forró Lajos által készített dokumentumfilmet is.
