A nyugat-balkáni térség társadalmi és politikai kérdéseit vette számba az a háromnapos újvidéki konferencia, amely még pénteken kezdődött, s melyet szombaton Szerbia, Észak-Macedónia és Szlovénia államfője is meglátogatott. A Fiatal Vezetők Regionális Konferenciáján az európai integráció kérdése is meghatározó volt, esélylatolgatások, jóslatok hangzottak el az európai bővítési politika, a nemzetközi viszonylatok alakulása kapcsán, s olyan vélemények is voltak, amelyek szerint nem magának a csatlakozásnak az ideje, módja a meghatározó, hanem az, hogy minden ország elvégezze a belső reformjait, felkészült, magasabb életszínvonalat nyújtani tudó állam legyen. A tanácskozáson a legnagyobb gondként egyértelműen azt jelölte meg minden résztvevő, hogy fogyatkozik a régió lakossága, elsősorban a fiatalabb nemzedékek elvándorlása miatt. Márpedig még ha közhelyszerű kijelentés is, mint tudjuk, éppen e fiatal nemzedékek jelentik a jövőt, s nagy a baj, ha éppen ők, a tudás és a jövő birtokosai döntenek Nyugat-Európa vagy még távolabbi térségek mellett a Balkán-félsziget helyett.
Aleksandar Vučić: Az elvándorláson csak akkor lehet majd változtatni, amikor ezer euró lesz az átlagbér. Ilyen helyzetre viszont legalább még hat-hét évet várni kell (Ótos András felvétele)
A negyedik alkalommal megrendezett tanácskozás második napján, szombaton Aleksandar Vučić szerb államelnök, Borut Pahor szlovén és Sztevo Pendarovszki macedón államfő is megjelent. A Park Hotelban megrendezett eseményen több mint 200, társadalmi szerepvállalástól vissza nem riadó fiatal várta a három ország vezetőjét. Az elvándorlás kapcsán a szerb államfő megállapította: a nyugat-balkáni országok a hivatalos adatok mögé bújva szőnyeg alá söprik a problémát. Önámítással azonban nem lehet fejlődni, a fiataloknak ugyanis gazdaságilag stabil és biztonságos légkört kell teremteni ahhoz, hogy a régióban maradjanak – mondta. Kiemelte, hogy ez a célja az úgynevezett KisSchengen kezdeményezésnek is.
Az uniós vezetők által sokat bírált nyugat-balkáni összefogás a szabadságelveken alapszik, és nem szeg meg semmilyen előírást – hangsúlyozta Vučić. Mint fogalmazott, a lakosság számát mutató statisztikai adatok pontatlanok, s ezt mindannyian tudjuk – kevesebben vagyunk. Ezen a helyzeten csak akkor lehet majd változtatni, amikor ezer euró lesz az átlagbér. Ilyen helyzetre viszont, mint mondta, még legalább hat-hét évet várni kell a Nyugat-Balkánon. A szerb államelnökkel Sztevo Pendarovszki macedón államfő is egyetértett.
Nagy tapsot, de Szkopjében sok kritikát is kapott, mert azt mondta: itt négyszáz eurós bérek vannak, ha nem lenne köztársasági elnök, maga is elhagyta volna már országát. Szerinte a fiatalok maradását leginkább az szolgálja, ha a régió országai elkezdik használni a saját forrásaikat, folytatják az önállóságra való törekedést, és egy „kis Európa” létrehozását jelölik meg célként a térségben.
A Kis-Schengen kezdeményezést Borut Pahor szlovén államfő is támogatta. Kiemelte, hogy a nyugat-balkáni országok összefogása nem zárja ki az uniós csatlakozást, de nagymértékben fejlesztheti a térség együttműködését és lehetőségeit. Ehhez elsősorban a szabadkereskedelmet kell biztosítani Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia között – hangsúlyozta Pahor. Amikor szóhoz jutottak a politikusoktól, a fiatalok retorikai fordulatok nélkül elmondták, lényegében mire lenne szükségük: stabil országra, melyek nem marakodnak egymással, magasabb bérekre, a múlt történéseivel való szembenézésre és arra, hogy a különbségekre értékként, ne pedig ellenségeskedésre való okként tekintsen a politikai elit.
A konferenciát a Szerbiai Európai Mozgalom és a Politikai Kiválóság Belgrádi Alapítványa szervezte a tartományi és az újvidéki városi adminisztráció, továbbá civil szervezetek, alapítványok támogatásával.
