2024. március 28., csütörtök

Alacsony részvétel mellett döntöttek

Vasárnap tartották meg a romániai elnökválasztás második fordulóját

Romániában vasárnap tartották meg az elnökválasztás második fordulóját, amelynek során a 18 millió 286 ezer, szavazásra jogosult polgár a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként második mandátumára pályázó Klaus Iohannis államfő és a parlament által októberben leváltott volt miniszterelnök, Viorica Dancila, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke közül választhatta ki az ország elnökét a következő ötéves időszakra.

Dancila a „románokat tisztelő”, számukra nemzetközi tisztelet is kivívó, „román szívű” államfő szeretett volna lenni, akinek a kampányában jelentős hangsúlyt kapott a nemzeti büszkeség. Dancila – az első nő, aki kormányfői tisztséget töltött be Romániában – egyfajta mindenkiről gondoskodó anyaként készült az államfői tisztségre, és főleg az elesettek, a szociális védelemre szorulók szavazataira számított. Iohannis ezzel szemben egy vállalkozóbarát, a közös európai értékeket tiszteletben tartó, a modernizálás útjára lépő „normális Romániát” ígért, kampányát pedig a PSD-vel való szembenállásra építette. Szerinte ugyanis ő akadályozta meg, hogy kormányzása idején a „korrupt politikusait védő” PSD maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást, és neki köszönhető, hogy Románia nem tért le az európai útról.
Külföldön – a csaknem négymilliós román diaszpóra számára berendezett 835 szavazóhelyiségben – már péntek óta voksoltak, hogy elkerüljék a korábbi választásokon botrányt okozó torlódásokat, belföldön pedig összesen 18.748 szavazókörbe várták a választókat. Az első sajtójelentések arra engedtek következtetni, hogy a szavazók a negatív részvételi rekordot hozó első fordulóhoz hasonló arányban járulnak majd az urnákhoz. Délelőtt 10 óráig a jogosultak mindössze 6,87 százaléka adta le voksát. Ezúttal is a magyar többségű székelyföldi megyék voltak a sereghajtók. A szavazási folyamat „félidejénél” országos viszonylatban 4.865.580 választópolgár, azaz a választásra jogosultak 26,7 százaléka járult az urnák elé. Ez magasabb részvételt jelent, mint a november 10-ei első forduló hasonló időpontjában, amikor 4.555.343 választópolgár, azaz 25 százalék élt szavazati jogával. A Központi Választási Iroda  adatai szerint 17 óráig összesen 7.341.534 választópolgár szavazott, azaz a szavazásra jogosult állampolgárok 40,29%-a adta le voksát. A legnagyobb arányban Ilfov (52,32%), Kolozs (46,85%), Szeben (45,50%), Brassó (45,49%) és Olt (45,19%) megyében szavaztak. A legalacsonyabb részvételt Hargita (17,83%), Kovászna (19,94%), Szatmár (30,01%), Vaslui (32,59%) és Maros (33,45%) megyében regisztrálták. Az elnökválasztás első fordulójában 17 óráig a választók 37,93%-a járult az urnákhoz.

A versenyben maradt jelöltek már a reggeli órákban leadták voksukat, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársaikat, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe. Az első fordulóban 15 százalékpontos előnnyel végzett Iohannis államfő azt mondta: egy modern, európai, „normális Romániára” szavazott. „Minden románt arra bíztatok, hogy jöjjön szavazni. Ma egy különösen fontos nap van, Románia jövőjéért szavazunk, arra, hogy milyen irányban kell haladnia Romániának" – hangoztatta Iohannis.
A hivatalban lévő elnöknek a kormány éléről októberben leváltott baloldali kihívója azt hangsúlyozta: Romániának nem szabad visszatérnie a jogfosztottság időszakába, amikor minden hatalom egyetlen ember kezében összpontosult. „Egy olyan elnöki mandátumra szavaztam, amely több odaadást, munkát, tiszteletet és elkötelezettséget tanúsít a román nép és nemzeti érdekei iránt. Szívvel és szívből szavaztam Romániáért és a románokért” – mondta a szociáldemokrata államfőjelölt.
A szavazás helyi idő szerint 21 órakor ért véget.