Minek nevezzelek…

Csík Mónika

2019. november 26., 16:23 >> 2019. november 26., 17:24

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Egy gyermek születése lázas névkeresgéléssel jár a családok többségében, hiszen nem mindegy, hogy a kis jövevénynek milyen nevet kell majd viselnie élete során, vagy legalábbis a nagykorúvá válásáig, amikor is önállóan dönthet az esetleges névváltoztatásról. Többféle szempontot figyelembe kell venni a szülőknek, miközben lehetséges keresztnevek között válogatnak, hiszen az adott névnek elsősorban illeszkednie kell hangzásában a vezetéknévhez. Ajánlatos például elkerülni a komikus hangulatú, rímszerűen összecsengő család- és utónév párosítását (Huzella Gizella, Király Mihály), aztán az sem szerencsés, ha a családnév vége és az utónév eleje kellemetlenül összecseng (Végh Béla, Pop Simon), vagy például az idegen eredetű családnév mellett hangulati zavart okoz az ősi magyar utónév, s ennek a fordítottja is érvényes (Harangozó Kitty, Serfőző Richárd).

Adamikné Jászó Anna A magyar nyelv könyve című művében hangsúlyozza, hogy egyes szülők szándékosan keresnek olyan nevet a gyereküknek, amilyen másnak még nincs, és meglátása szerint az ilyen motivációjú névadókból gyakran hiányzik a névválasztáshoz szükséges ízlés és felelősség. Bár a névadás a szülők állampolgári joga – hangsúlyozza, az ehhez szükséges nyelvi-esztétikai ismereteik sokszor hiányosak, és a szülők inkább divatból választanak nevet a gyereküknek, nem józan megfontolásból. A névdivat persze folyamatosan változik, és számtalan művelődéstörténeti tényező befolyásolja a névadási rendszer kialakulását, de magyar nyelvterületen régóta használatosak a magyaros, népies, régies hangzású nevek (Botond, Bence, Zsófia, Fanni), emellett napjainkban a különböző szappanoperák, fantasyfilmek és sorozatok, esetleg sikerkönyvek, közéleti személyiségek, popsztárok, focisták, neves művészek a névdivat leggyakoribb befolyásolói. Névválasztáshoz emellett jól hasznosítható az Akadémiai Kiadó által 1971-ben kiadott Magyar utónévkönyv is, 1827 anyakönyvezhető utónévvel, amelyhez a Nyelvtudományi Intézett időközben készített egy bővített névjegyzéket. Ez mindazokat a neveket tartalmazza, amelyeket az intézet 1997 óta bárki számára anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített. A havonta frissülő lista megtekinthető a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a honlapján,

ahol pillanatnyilag a 2019. november elsején közzétett lista böngészhető. A férfinevekre és női nevekre osztott névjegyzék elég terjedelmes, több száz keresztnevet tartalmaz, amelyek egy része hajmeresztő, egy része megmosolyogtató, sőt frappáns és üdvözlendő újdonságok is vannak közöttük. Közös jellemzőjük, hogy az idegenszerű, idegen írásmódú nevek magyaros átírásban szerepelnek (Ivett, Zsanett, Vivien), illetőleg, hogy beszédesen vallanak a médiafogyasztási szokásainkról, hiszen megtalálható a névjegyzékben szinte az egész Gyűrűk ura trilógia szereplőinek névsora, valamint a népszerű dél-amerikai és török sorozatok szereplőinek keresztnévjegyzéke is.

Ádáz támadás ez a magyar névadási szokásaink ellen – gondolhatnánk a sok-sok idegen hangzású keresztnevet böngészve, azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a mára megszokott, „magyaros hangzású” nevek is egykor idegenként kerültek be, majd meghonosodtak a nyelvünkben.

A névtudomány a tulajdonnevek történeti és szinkrón vizsgálatával, a névkultúra kérdéseivel foglalkozva egészen a honfoglalásig vissza tudja vezetni a magyar személynévadás szokásait, történetét, s kimutatta, hogy a magyar személynévadás legősibb típusa a „pogánykori”, vagy világi névadás, amely az egyházi eredetű keresztnevek elterjedése előtt volt használatos. Akkor minden személy valószínűleg csak egy nevet viselt, ami kapcsolatban állt az adott személy valamilyen külső vagy belső tulajdonságával (Vak, Hazug, Vörös). Ezek nem öröklődtek, hanem az egyén halála után megszűntek. Bizonyos személynevek kiválasztását a névmágia indokolta, a gonosz szellemeket ugyanis óvónevekkel próbálták a név viselőjétől távol tartani. Dömötör Adrienne Régi magyar nyelvemlékek című kötetében a személyneveket tartalmazó írott forrásokra, például az 1211-ből származó nyelvemlékre, a Tihanyi apátság birtokösszeírására hivatkozva kiemeli: a névmágia magyar nyelvi emlékei arra utalnak, hogy eleink gyakran adtak csecsemőknek olyan óvónevet, amely a szellemeket megtévesztendő, a gyerek értéktelen voltát fejezte ki (Hitványka, Maradék, Féreg, Nyű, Szemét, Patkány); más nevek pedig eltagadták a gyereket a szellemek elől (Halálocska, Nemél, Nemvaló).

(Illusztráció – Pixabay.com)

Majd a kereszténység elterjedésétől kezdve fokozatosan közkeletűvé váltak az egyházi eredetű nevek. Ez a névadási mód a 13. század táján vált uralkodóvá, s egy viszonylag szűk névanyagból, általában a Biblia nevei közül emelték ki, leginkább az ószövetségi részből, s ezek a héber eredetű nevek a Biblia latin fordítása, a Vulgata útján terjedtek el, s a magyarban is a latinos alakjukban honosodtak meg (Anna, Eszter, Sára, Judit, Illés, Jakab, Máté). A névdivatot befolyásolta az egyes szentek kultusza is, így a keresztneveket nemcsak a Bibliából, hanem a szentek legendáiból is merítették. Az Árpád-kor elején például a bizánci szentek voltak Magyarországon a legnépszerűbbek (György, Miklós, Margit), majd a magyar szentek nevei váltak igen népszerűvé (István, Gizella, Imre, László, Erzsébet). A 19. század derekán írók, tudósok és más jelentős személyiségek kezdeményezésére több régi magyar nevet felújítottak (Béla, Kálmán, Géza, Zoltán), emellett pedig újakat is alkottak, Vörösmarty például a Hajna, Csilla, Tünde neveket „teremtette meg”. A nemesség szívesen választott ősi, „magyaros” keresztneveket, a feltörekvő városi polgárság körében pedig kedveltek voltak a magyaros hangzású, nyugati eredetű nevek (Adél, Edit, Emil, Vilmos).

Az elmúlt századokban a névdivat az uralkodó osztályok és a városi polgárság körében jelentkezett először, és csak néhány évtizedes késéssel jutott el a parasztsághoz, a falusi közösségek konzervatív névadási szokásai (szülők, nagyszülők keresztnevének öröklése) sokáig útját állták a különleges hangzású, ritka nevek terjedésének, de ma már, az internetnek, a médiának köszönhetően effajta „rétegződés” aligha tapasztalható, hiszen, miként az alábbi válogatott névlista bizonyítja, a keresztnevek anyakönyvezhetőségét kérvényező szülők fantáziája határtalan, s hacsak nem hozható fel a kérelmezett nevek ellen valami határozott indok, a zömüket jóváhagyja, azaz anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősíti a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete.

A férfinevek közül például ezek találhatók a legfrissebb listán: Ágas, Atlasz, Bentli, Csatár, Csikó, Csoma, Dalton, Erdő, Fridolin, Gida, Göncöl, Hadúr, Hárs, Hős, Iréneusz, Ixion, Január, Kán, Kos, Naftali, Oktáv, Örkény, Rátold, Rusdi, Sas, Szulejmán, Táltos, Tenger, Turul, Üllő, Vérbulcsú, Vitális, Vulkán, Zombor.

A női nevek között is akadnak érdekességek: Adria, Áfonya, Ajándék, Áldáska, Angyalka, Ánizs, Aura, Babér, Balzsam, Barack, Bársony, Béda, Bóbita, Búzavirág, Cinderella, Csendike, Csermely, Csillagvirág, Délibáb, Dió, Écska, Ékes, Eperke, Európa, Fahéj, Fehér, Fürtike, Galamb, Gesztenye, Gyémánt, Gyömbér, Harmat, Kandida, Kikinda, Levendula, Málna, Mogyoró, Múzsa, Norberta, Orgona, Pintyőke, Reményke, Sárma, Skolasztika, Száva, Színes, Szixtin, Sztavrula, Tavaszka, Üdvöske, Zenta, Zöldike.

A névadási lehetőségeink tehát széleskörűek, de a névválasztás alapszempontjainak szem előtt tartása fontos, hogy ne járkáljanak tömegével körülöttünk Horvát Skolasztikák, Tótkomlósi Naftalik, Bátori Rátoldok és Vad Balzsamok. Az efféle névkombinációkat hagyjuk meg a mesehősöknek és a humoristáknak.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége