2024. április 19., péntek

Városnegyedek az épületek tetején

Jakartában helyhiány miatt az emeletes házak tetején épülnek új életterek

A háztetők kiváló életteret biztosítanak, különösen a nagyvárosi környezetben, ahol minden lehetséges helyet kihasználnak lakossági és kereskedelmi célokra. ÉszakAmerika, Ázsia és Európa számos városában a helyhiány miatt az építészmérnökök és a kivitelezők a házak tetején alakítanak ki játszótereket, úszómedencéket és zöldséges kerteket. Egy indonéz kivitelező egész városnegyedet alakított ki egy bevásárlóközpont tetején lakóépületekkel, kövezett utakkal, teniszpályával és növényzettel.

A Cosmo Park lakóövezet Indonézia fővárosa, Jakarta központjában, a Thamrin City Mall nevű bevásárlóközpont tetején helyezkedik el tíz emelet magasságban, de egy átlagos városnegyed érzését kelti. A körülbelül másfél hektár kiterjedésű tetőre 78 darab kétszintes házat építettek aszfaltozott utakkal. A lakosok egy erre kialakított rámpán tudnak fölautózni a házaikhoz. A tetőt magas fémkerítés veszi körbe, védve őket attól, hogy lezuhanjanak, vagy autóval lehajtsanak róla. A lakosok biztonságosabbnak érzik környezetüket egy átlagos városnegyednél, hiszen egy épület tetején élnek, mégsincsenek annyira elszigetelve, mint egy lakásban. „Nagyon jó itt élni, rengeteg a nyílt tér, a fiam kedvére biciklizhet a környéken. A központban helyezkedik el, mégis nagyon biztonságos, és kellemes a lakókörnyezet” – nyilatkozta az egyik lakos, Fazila Kapasi.

Fazilának nyomós oka volt a Cosmo Parkba költözni, hiszen a Jakartában gyakran előforduló áradások elől menekültek ide férjével hat évvel ezelőtt. „Ez egy kedves kis oázis. Bárkinek szívesen ajánlom” – mondja. Egy másik lakó, Indri Lestari hasonló gondolatokat osztott meg. „Magasan vagyunk, ez nem kétség. De rengeteg hely van itt, több a lehetőség a magánéletre. Jobb itt a családomnak. A gyerekeknek is több élettere van.” A Cosmo Park nem az egyetlen ilyen lakónegyed a városban. Létezik egy másik, „The Villas” elnevezésű luxus kialakítású házkomplexum a „Mall of Indonesia” nevű bevásárlóközpont tetején Jakarta északi részén.

A város népessége több, mint 10 millió fő, az agglomerációt is figyelembe véve pedig háromszor ennyi, így hamarosan még több ilyen, tetőkre épített városnegyedre lesz szükség. Az élet a talaj szintjén lassan sokak számára elviselhetetlen lesz a gyakori áradások miatt, amik az esős évszak velejárói. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Jakarta süllyed, hiszen egyre több és több talajvizet szivattyúznak ki a földalatti víztározókból iváshoz, mosáshoz és építkezésekhez.

Mindennek tetejébe a tenger szintje a Jakartaiöbölben évről évre emelkedik. Jakarta a világ egyik legnépesebb városa, népsűrűsége hasonló Tokióéhoz 14 000 fő/négyzetkilométerrel. Viszont Tokió és Ázsia egyéb nagyvárosai manapság már függőlegesen terjeszkednek. Ezzel szemben Jakarta még mindig vízszintesen terjeszkedik alacsony építésű családi házakkal, így egyre kevesebb a kihasználható hely házak építésére és parkosításra. A városban nyomasztóan kevés a zöldövezet, a területének kevesebb, mint 10 százalékát használták fel közparkok és kertek létrehozására.

Jakarta ingatlanokkal foglalkozó intézetének vezetője, Wendy Haryanto szerint az egyetlen lehetséges mód a város élhetővé tételére, ha függőlegesen kezdenek építkezni. Rámutat, hogy az állam tulajdonában rengeteg fontos helyen fekvő földterület van, amiknek a kihasználtsága alacsony, hiszen például piac, épület, vagy buszpályaudvar található rajtuk. Javaslata, hogy ezeknek az alacsony kihasználtságú épületeknek a tetejére is több emeletes, olcsó lakóházakat kellene építeni, hasonlóan a bevásárlóközpontok tetejére épült lakónegyedekhez. „Ezzel mindenki nyerhet” – mondja.

„A vállalkozók extra bevételre tehetnek szert az eddig ki nem használt terek beépítésével, a környékbeli üzleteknek megnövekszik a forgalma, és elérhető árú lakások jönnek létre a városban” – reménykedik Wendy: „Amint ezekbe a negyedekbe beköltöznek a lakók, egyre több földterület fog fölszabadulni zöldterületek számára. Ez segíteni fogja Jakartát kitűzött célja elérésében, vagyis területe 30 százalékának zöldterületté alakításában.”