2024. március 28., csütörtök

Szigorítanak a házszabályon

Fidesz: A trágárságnak, a rendzavarásnak nincs helye az Országgyűlésben

Az ellenzék tavaly december 12-i parlamenti obstrukciójával és Hadházy Ákos (független) közelmúltbeli akciójával indokolták a fideszes előterjesztők az országgyűlési törvény és házszabály módosítását szerdán az Országgyűlésben.

A trágárságnak, az ocsmányságnak és a rendzavarásnak nincs helye az Országgyűlésben – jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerdán a parlamentben, az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények, valamint a házszabály módosítását kezdeményező javaslatok vitájában.

Kocsis Máté (Fotó: MTI)

Kocsis Máté (Fotó: MTI)

Kocsis Máté – aki egyik előterjesztője az indítványoknak – azt mondta, nem lesznek új szabályok, szigorítják a jelenlegieket: ami eddig is tilos volt, ezután is tilos lesz. A fegyelmi szabályok kapcsán azért folyik küzdelem az ellenzék részéről, hogy ezeket olcsón lehessen elkövetni – tette hozzá.

Elmondta, a törvényhozás feladata, hogy a fegyelmi szabályok megsértéséért kiszabott szankciókat olyan szintre emelje, hogy annak legyen visszatartó ereje.

Szerinte 1990 óta egyetlen politikai ciklusban sem történt olyan, hogy az Országgyűlés törvényes működését megakadályozzák. A Bokros-csomag, vagy az őszödi beszéd idején a legdurvább parlamenti magatartás az ülésterem elhagyása volt – fejtette ki.

Nem hiszi – mondta –, hogy az ellenzéknek hosszabb távon érdeke lenne az a magatartás, amit Hadházy Ákos megpróbált meghonosítani.

Kocsis Máté számos nemzetközi példát is ismertetett. Elmondta, hogy Ausztriában azért is szankció jár a parlamentben, ha valaki eltér a tárgytól, Nagy-Britanniában nem fordulhat elő, hogy a levezető elnököt megakadályozzák az ülés vezetésében, Franciaországban a közjogi méltóságok provokálását büntetik – sorolta, majd ügy összegzett: Izlandtól Ukrajnáig egyetlen parlament sem tolerálja azt a viselkedést, amit a magyar ellenzék igyekszik meghonosítani.

Cáfolta azt, hogy a módosítások korlátozzák az ellenzék jogait. Elmondta, az ellenzéknek ötször annyi ideje van felszólalásokra és nem sérül a képviselők ellenőrzési joga sem. Utóbbival kapcsolatban kifejtette, egy alkotmányos szerv vagy annak képviselője sem veheti át más alkotmányos szerv szerepét, így az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők sem vehetik át más szervek funkcióit. A belépéshez való jog nem értelmezhető vizsgálati, vagy szuper-felülvizsgálati jogként, amely felülírná a közigazgatási, vagy alkotmányos szervek ellenőrzési rendszerét – részletezte. Szerinte a tájékoztatás vizsgálati jogként történő értelmezése joggal való visszaélést jelentene.

Egy másik előterjesztő, Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes vezetője elmondta: az Országgyűlés a közügyek megvitatásának legmagasabb szintű nyilvános fóruma, ezért nélkülözhetetlen az Országgyűlés hatékony működésének garantálása és az egyéni képviselői jogok érvényesülése közötti egyensúly megteremtése. Idézte az Alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatait, amelyekből azt a következtetést vonta le, hogy az Országgyűlésnek jogában áll cselekedni, amikor tagjai a törvényhozás szokásos működését megzavaró magatartást tanúsítanak.

Közölte, az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök, illetve az ülés vezetésében közreműködő jegyzők feladata lesz.

Hozzátette: kiterjesztik a fegyelmi jogi szabályok személyi hatályát az ülésen részt vevő minden személyre, rájuk nézve jogkövetkezmény viszont csak korlátozott mértékben válik alkalmazhatóvá.

Jakab Péter a miniszterelnöki székben

Jakab Péter a miniszterelnöki székben

A javaslat az egyes magatartások körében az alkalmazható szankció mértékét és fokát differenciáltan szabályozza, igazodva a jogsértés súlyához – egészítette ki. Amennyiben a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő figyelmen kívül hagyja a levezető elnök rendreutasításait, úgy maga a törvény kötelezi a képviselőt az ülésterem elhagyására – hangsúlyozta.

Elmondta, az Európai Parlament, a brit alsóház és a Bundestag példáját követve bevezetik a kizárást és a kitiltást. A kizárt képviselő az üléstermet, a vele szóban közölt döntést követően haladéktalanul köteles elhagyni, és amennyiben ennek nem tesz eleget, vele szemben kitiltás is alkalmazhatóvá válik – fejtette ki. Kibővítette: a képviselői jogok felfüggesztését váltja fel a kitiltás. A kitiltott képviselő nyílt szavazás esetén megbízott útján szavazhat, titkos szavazás esetén továbbra is személyesen adhatja le szavazatát – részletezte.

Hende Csaba közölte, ezekben az ügyekben kétfokú a jogorvoslat, az elsőfokon a mentelmi bizottság, másodfokon pedig az Országgyűlés jár el.

********

Jakab Péter elfoglalta Orbán Viktor székét

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője a törvénymódosítás vitája közben beült Orbán Viktor parlamenti székébe. A Jobbikos politikus felszólalását követően foglalta el a széket, ahonnan a házelnök felszólítása ellenére sem volt hajlandó felállni.

A miniszterelnöki helyről elmozíthatatlannak bizonyuló Jakab Pétert több kormánypárti politikus illette ironikus hangvételű bírálattal. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a törvénymódosítás egyik előterjesztője később sajtótájékoztatón azt mondta, Jakab Péter szerdai is azt igazolta, hogy szükség van az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály módosítására. (y-A)