2024. március 29., péntek

Munkásjog és a méltóságteljes munka

Szakszervezetek: Új munkatörvényre lenne szükség a munkaerő megtartása érdekében

Zoran Stojiljković, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek elnöke a napokban a munkatörvénnyel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen értékelve az érvényben levő munkaügyi törvényt, kijelentette, iskolai szóhasználattal élve az alig érdemelne elégséges osztályzatot. Hozzátette, a szakszervezetek munkája az elkövetkező időszakban az lesz, hogy ezt a kettes osztályzatot legalább hármasra növeljék. A szakszervezetek a munkásjogok javítása érdekében vívott küzdelmet a szociális-gazdasági tanács soron következő ülésén is folytatják.

Illusztráció (Gergely Árpád felvétele)

Illusztráció (Gergely Árpád felvétele)

Duško Vuković, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke rámutatott, hogy Szerbiában a munkások háttérbe szorulnak, ez a szakszervezet társadalmi helyzetének marginalizálásával hozható kapcsolatba. Kiemelte, a tőkések nem akarják, hogy a szakszervezeteknek beleszólásuk lehessen azoknak a törvényeknek a kidolgozásába, amelyek a munkások jogaival és jogainak védelmével foglalkozik. Így a jelenleg is alkalmazásban levő törvényt is a közvélemény bevonása nélkül hozták meg, vagyis nem volt közvitán, és a szociális-gazdasági tanács sem foglalkozott vele. Mint kiemelte, a munkaadók minden megadóztatásra, illetve járulékra a gazdaságra mért csapásként tekintenek, ami téves hozzáállás, hiszen éppen az adók és a járulékok csökkentésekor merül fel a kérdés, ha kevesebb az ország bevétele, miből támogatja majd az egészségügyet és a többi intézményt, illetve mi kerül majd a nyugdíjalapba. Szavai szerint, éppen ezért szükség lenne egy jobb munkatörvény megfogalmazására, amely 2021-ben kerülhetne elfogadásra, és amely a munkások jogait nagyobb mértékben védené, mint a jelenlegi törvény. Vuković szerint ebben a küzdelemben a szakszervezeteknek egységesen kell fellépniük.

Miloš Janković, a munkaügyi miniszter megbízott segédje a kerekasztal-beszélgetés során kiemelte, a szakszervezeteknek kell ellensúlyozniuk a munkaadókkal szemben, hogy a törvény a kellő mértékben védje a munkásjogokat. Az új törvényben, véleménye szerint, a szakszervezeteknek és a munkaadóknak a célja is ugyanaz kellene hogy legyen: a munkásjogok és a méltóságteljes munka megteremtése, közli a Danas napilap.

Mihamarabb szükség lenne közös nevezőre jutni. Erre a Demokrácia Központ legutóbbi felmérései is rámutattak. Mint közlik, a Köztársasági Statisztikai Intézet az év második negyedében 10,3 százalékos munkanélküliséget mutatott ki, amit a pénzügyminisztérium a felelőségteljesen dolgozó kormány eredményének, az új beruházók érkezésének és az új munkahelyek létesítésének tulajdonítja. Nyomban hozzáteszik, a statisztikai intézet nem annyira az új munkahelyek megnyitásával magyarázza a munkanélküliség csökkenését, mint inkább a munkaerővesztéssel, vagyis a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedésével, illetve a munkaképes réteg külföldre távozásával. A legutóbbi kérdőíves körkérdés eredményeiből kiderül, hogy a polgárok azért döntenek a külföldre költözés mellett, mert az itthoni megmaradás érdekében két munkát kell vállalniuk. Így tesznek a szakmai tudással rendelkezők, az egyetemi végzettségűek közül többnyire a tanárok, akik magánórákkal, illetve a szakorvosok, akik privát praxisokban pótolják havi fizetésüket. Sajnos társadalmunkban sokan vannak azok is, akik bérüket képtelenek pótolni még egy juttatással, mert a munkaadók figyelmen kívül hagyják az alkalmazottak jogait, túlórát követelnek meg tőlük, amit végül ki sem fizetnek. A törvény ugyanis 40–48 munkaórában határolja be a hetet, de a munkaügyi felügyelőség nem ellenőrzi kellő mértékben annak betartását, derül ki a Szabad Európa Rádió témát érintő riportjából.